Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenegyedik fejezet. dr. Bókay János: A gyermekgyógyászat fejlődése hazánkban s a gyermekgyógyászat oktatásának története a budapesti egyetemen
Dr. Bókái János senior született Iglón, Szepesmegyében 1822-ben. A pesti orvosi egyetemre i84i-ben került, egyetemünk akkori viszonyai azonban öt arra ösztönözték, hogy az utolsó gyakorlati évet Bécsben töltse, honnan i846 nyarán tért vissza Pestre. Itta Schoepf igazgatása alatt álló akkoron már önálló épületben, az ósz-utczában (ma Szent- királyi-utcza) elhelyezett pesti gyermek-kórházban nyert alkalmazást, mint segédorvos. Orvostudorrá 1847 első felében avattatott fel, szemész- és sebésztudorrá pedig 1848-ban. Gyermekkórházi teendői mellett két évig Balassa mellett is működött, mint tiszteletbeli segédorvos, mi által alkalma nyílt magát a gyakorlati sebészetben is kiművelhetni. Első segédorvossá a kórházhoz 1849 elején neveztetett ki s julius havában, midőn Schoepf-nek, politikai szereplése miatt, Pestről menekülnie kellett, az intézet ideiglenes vezetését a választmány reá bízta. Ez és a következő időszak 1852-ig, a csökkent érdeklődés folytán, majdnem válságossá lett a kórházra nézve, a mennyiben a választmány elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésnek azon ajánlatot teszi, hogy a kórház s egész vagyona a hazának ajándékoztassék. — Bókái kitartásának s ügyszeretetének sikerült azonban a kórházat a jövőnek megmenteni. Az intézet pénzalapja s jövedelmei oly csekélyek voltak ezen időben, hogy daczára, hogy a beteglétszám 3o-ról 12-re szállíttatott alá, az intézet folytonosan pénzzavarban volt s Bókái maga előlegezte a konyhakiadások fedezésére szolgáló pénzt s jó ideig az intézeti segédet sajátjából fizette. 1852-ben, midőn négy válságos év lezajlása után a kormány végre megengedte rendes közgyűlés tartását, Bókái élethosz- sziglan igazgatónak választatott meg. Ezen közgyűlés egyszersmind mintegy újjá szervezte az egyesületet, és pedig oly szerencsével, hogy a pénzügyi calamitásokból a kórház csakhamar kivergődött s az intézet, Bókái körültekintő igazgatása mellett, új második virágzásnak indult. Bókái magántanárrá 1861-ben, ny. rk. tanárra 1867-ben s rendes tanárrá a nélkül, hogy e szak a hallgatóknak kötelezővé tétetett volna) 1873-ban neveztetett ki. Mint egyetemi tanár, felhasználva a vezetése alatt álló kórház gazdag beteganyagát, lelkes buzgalommal tanította A GYERMEKGYÓGYÁSZAT FEJLŐDÉSE ÉS TÖRTÉNETE.
