Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Kilenczedik fejezet. A budapesti orvosi kar régi szigorlati rendjez és legujabb szigorlati szabályjavaslata
A BUDAPESTI ORVOSI KAR SZIGORLATI REND REFORMTERVEZETE. 325 jelöl ki a klinikán, kiket annak jelenlétében megvizsgál, a betegséget meghatározza, a kóroktant és jóslatot a hozzá intézett kérdések nyomán előadja s az orvoslás tervét megállapítja. A klinikai vizsgálat után a jelölt külön szobában felügyelet mellett vagy zár alatt, idegen segély nélkül, de a tanártól rendelkezésére bocsáj- tott irodalmi források felhasználásával egy kortörténetet, kapott utasítás szerint, kifejt, mire neki azon nap folyamán legalább hat órai idő engedtetik. Az elkészített és aláírt munkát a jelölt az ügyelő segédnek kézbesíti, ki azt másnap a vizsgálónak adja át. Az írásbeli dolgozat ezen vizsgálat jelzésének egyik alapját képezi. 31. §. Oly jelölteknek, kik a tanfolyam alatt bármi okból legalább két beteget a klinikán nem észleltek, és róluk elfogadható kortörténetet nem írtak és nyújtottak be, vagy kik klinikai tanulmányaikat más egyetemen végezték, kötelesek a számukra kijelölt egy vagy két beteget egy hétig észlelni és napjában kétszer meglátogatni, mely látogatásoknál a vizsgáló tanárnak jogában van a jelöltekhez a számukra kijelölt és más kóresetek alapján kérdéseket intézni. 32. §. 2. A sebestet klinikai vizsgálata betegágynál azon módon hajtandó végre, mint a belgyógyászatnál, figyelem fordíttatván a jelöltnek a vizsgáló módszerek és kisebb sebészi mütételekben való jártasságára is. A gyakorlati műtét tani vizsgálat külön időben tartatik. Erre nézve a jelölt sorshúzás útján két feladatot kap, és pedig : a) egy feladatot a sebészi mütéttanból, midőn a műtéti modorok és javallataik iránt a vizsgálónak kérdésére felel, ismereteit a műszer- és köttanban bemutatja s a műtétéit végrehajtja; bj egy feladatot a ficzamok és csonttörések tanából, melyet szóval megfejtvén, a mükezelést és kötést előadja és bemutatja. A kérdéseket az illető vizsgálóval vagy vizsgálókkal egyetértőleg a tanári testület állapítja meg, tekintettel az orvosi gyakorlat szükségeire, és időnként, minden öt évben legalább egyszer átvizsgálja. Egyebekben a 3i. §. szabványai állanak. 33. §. 3. A s^emes^et vizsgálata szintén klinikai és műtéti. Mind a kettő lényegileg a sebészi vizsgálathoz hasonló módon hajtandó végre. Minden jelölt a tanár által kijelölt beteget egy hétig észleli, a rendes klinikai látogatásokon megjelen, a tanár kérdéseire feleletet ad és az észlelt esetről kortörténetet nyújt be. A mütételi kérdések különös figyelemmel az oly mütételekre állapítandók meg, melyeknek végrehajtása a szem és látás veszélyeztetése nélkül nem halasztható. 34. §. 4. A szülészeti és nőgyógyászati vizsgálat hasonlóképen klinikai és műtéti.
