Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Kilenczedik fejezet. A budapesti orvosi kar régi szigorlati rendjez és legujabb szigorlati szabályjavaslata
304 A BUDAPESTI ORVOSI KAR RÉGI SZIGORLATI RENDJE. A második szigorlatot a szigorló néhány nappal az első után tehette ler ennek tárgya a betegek gyógykezelése volt, és meghagyatott, hogy a szigorlóhoz intézendő kérdések olyanok legyenek, hogy az ezekre adandó feleletekből kitűnjék, miszerint a jelölt nem csak emlékező, hanem tapasztalaton alapuló helyes ítélő- tehetséggel bír. — E szigorlaton mint vizsgálók azokon kívül, kik az első szigorlaton is jelen voltak, az orvosi kar nem-tanár tagjai közül két idősebb gyakorló orvos is részt vett. Ha a jelölt a szigorlatokat jó sikerrel kiállotta, a nyilvános disputatióra bocsáttatott, mely mintegy harmadik és nyilvános szigorlatként tekintetett ; ebben a jelölt négy orvostudor által oppugnáltatott, és ha az ezek által ellene felhozott érveket megezáfolni nem volt képes, akkor a tudori felavatás további időre halasztatott. Ha a szigorló minden vizsgálaton kívánt sikerrel keresztül esett, akkor a rector, kanczellár, a négy dékán, egy tanár mint promotor és a kari jegyzőből álló gyülekezetben felavattatik, és ezzel a jogot nyeri el az örökös tartományok mindegyikében az orvosi gyakorlatot űzni. És ha ennek utánna a bécsi orvosi karnak tagjául kívánja magát felvétetni és ez által az ennek tagjait megillető szabadalmakban részesíttetni, akkor ioo aranyat kellett neki lefizetni, mely összeg az özvegy nők pénztárába tétetett. A sebészekre nézve határoztatott, hogy gyakorlatot üzniök nem szabad a nélkül, hogy ebbeli képességüket vizsgálat által be ne bizonyítanák. A sebészet egy különös, a többi tanárokkal egyenlő rangban álló tanár által taníttatott. Az oktatásnak ki kellett terjeszkednie a boncztan azon részére, mely kiválóan a sebésznek való, a gyógytan elméleti előadására, a sebészeti mütéttanra és azon ismeretek előadására, mik a halálos sebek, mérgezések stb. törvényszéki megítélésére szükségesek. A sebészi mütéttan bevégezte után a sebészi eszköz- és köttanból tartandó- néhány előadás, és hogy a tanuló a műtétek végbevitelénél némi gyakorlottságot szerezhessen, meghagyatik, hogy a tanár felügyelete alatt a hullákon gyakorolja magát a műtétek véghezvitelében. Hogy mindez megtörténhessék, a sebésztanárnak külön kórház adatott rendelkezésére. A sebészi szigorlatokat illetőleg határoztatott, hogy minden sebész két szigorlat letételére köteleztetik, melyekre azonban csak akkor bocsáttatott, ha mint gyakornok előbb a kórházakat látogatta. — A szigorlatok elsejében a jelölt az egész boncztanból és a sebészet elméleti és gyakorlati részéből vizsgáltatott; a másodikban a sebészi eszköz- és kottán, nemkülönben a belgyógyászat képezték a vizsgálat tárgyát. A szigorlatok az elnök, dékán, a boncz- és sebésztanár által a sebészczéh két elöljárójának hozzájárultával ejtettek meg. — Ha a jelölt e két szigorlatot jól kiállotta, sebészmesteri oklevelet kapott.
