Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
62 Ammon. A vízmentes kovasav tűzálló, fehér, közönséges tűzben nem olvadó port képez, mely hevítés után vízben és savakban oldhattam Az égvényvegyületekből leválasztott sav, egyelőre oldatban marad és a savas oldat besűrítésénél a visszamaradt vízzel kocsonyát képez, a maradék beszárítása és kihevítése után azonban vízben és savban oldhatlan, forró égvényekben ellenben oldható fehér porrá változik. Fluorköneny e savat oldja és fluorsilicium-gázzá változtatja, mely vízzel fluorsilicium-könenynyé és kocsonyaszerű kovasavvá bomlik. A kovasavnak hamubani kimutatására (a hamunak platinedényben kell készítve lenni) a hamuhoz fölös mennyiségű sósavat adunk, szárazra bepároljuk, homokfürdőn pár perczig, míg savas gőzök illannak el 100° fölé hevítjük; meghagyjuk liíilni, leöntjük híg sósavval és megmelegítjük; ha kovasav van jelen, az finom fehér jtor alakjában marad vissza, mely meleg sziksóoldatban átlátszó folyadékká oldódik. Ammon NH3, 56. Savakhoz kötött ammont találunk a gyomor és belek ben- nékében, különösen bőven a vastagbélben; a vérben és hugyban ép állapotban egészen csekély nyomokban fordul elő, míg hól}Tag- és vesebetegségekben, a hugyban gyakran igen nagy mennyiségben található. Bőven képződik a hugy, a vér, a geny és az üszkös részek rothadásánál, valamint a liugyanynak, enyvnek, feliérnyeneműeknek és más ily anyagoknak erős savak- vagy égvényekkeli főzésénél. A szabad ammon színtelen, sajátságos, szúró szagú gáz, mely a víz által közönséges hőmérséknél elnyeletik, és a vizes folyadék főzésénél vagy levegőm állásánál csak lassankint illan el teljesen az oldatból. Savakkal az ammon közvetlenül sókká vegyül, gáz- alakban savak gőzével, sósavval, eczetsavval vagy légenysavval összehozva fehér ködöt képez, minthogy e savakkal mindkettőjöknél kevésbé illékony sókká vegyül. Nedves vörös lakmuszpapirt kékre, a liaematoxylin-festvényt ibolyavörösre, coclienillfestvényt carmin- vörösre festi. Yegyületeiből kali- vagy natronlúg, vagy pedig mészvíz által kiválasztatik; az ily körülmények közt különösen melegítésnél fejlődő, ammon-gáz fölismerésére szolgál mindenek előtt szaga, továbbá a ködképzés, mely sósavval vagy eczetsavval megnedvesített üvegbotnak közelítésére észlelhető és végre a gáznak égvény es kémhatása, melynélfogva az a megnedvesített vörös lakmuszpapirt kékre, a liaematoxylinpapirt pedig ibolyára színezi.
