Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
Alkénecssav. 59 3) Eczetsavas óloméleg által. A fehér, finom szemcsés csapadék, kénsaves ólomélegből áll, vízben vagy híg savakban nehezen oldható. A kénsav kimutatására mindenekfölött barytsók iránti magatartását szokás használni, mely eljárásnál tévedés nem jöhet létre. Alkénecssav S2H203. Schmiedeberg * és Meissner f e savat a macskaliugyban csaknem állandóan, a kutyáéban igen gyakran találták. Megjelenése ezen lmgyokban valószínűleg azok cystin-tartalmával áll összefüggésben, mely test a kutyahugyban nem ritka. Az alkénecssav szabad állapotban ismeretlen, natriumvegyületét legegyszerűbben kénecssavas natron-oldatnak kénporrali főzése által nyerjük. Egvénysói és égvényes földsói vízben oldhatók, ép úgy oldható magnesium és horganysója, legkevésbé oldható barytsója, minélfoga alkénecssavas báriumból álló csapadék képződik, ha az égvénysónak nem nagyon hig oldatához clilorbariumot adunk. Az ezüstsó vízben oldliatl,an, könnyen oldódik azonban fölös mennyiségű alkénecssavas égvények oldatában. Az alkénecssavas ezüst kénezüst-képződés folytán csakhamar megfeketedik. A mész- és strontiansó, ha oldataikat forraljuk, kén-leválás mellett elbomlanak. Az alkénecssavsók oldatai sósavval kezelve kén-kiválás következtében megzavarodnak, midőn is az oldatban kénecssav marad vissza. Schmiedeberg kutya- vagy macska-liugyból oly módon állított elő alkénecssavas barytot, hogy a liugyot először mésztejjel és légenysavas mészszel kicsapta, ezután a szürletben a meszet szénsavval eltávolította, a folyadékot eczet- sav- vagy légenysawal közönyösítette és ólomeczettel kiütötte. A vízzel kimosott ólomcsapadékot ezután szénsavas ammonnal elbontotta, állati szénnel elszíntelenítette és maró baryttal addig főzte, mig csak aramon fejlődött belőle, a fölös barytot erre szénsavval kiütötte és a szürletet jegeczítette. Meissner a vizelletet azonnal fölös baryttal ütötte ki, bepárolta és bor- szeszszel kicsapta. A létrejött tömeges fehér csapadék forró vízben legnagyobb részt oldódott és az oldat besűrítése és azt követő lehűtése után az alkénecssavas baryt szép színtelen jegeczekben vált ki. Ezen előállítási módszerek ellen azon kifogás tehető, miszerint a cystin, mely ezen liugyokban minden esetre gyakran fordul elő a baryt-vízzeli hosszasabb melegítésnél bariumkéneget, a levegő behatása következtében pedig alkénecssavas báriumot adhat. Az alkénecssav a hugyban legegyszerűbben kimutatható, ha a liugyhoz erős sósavat adunk, alkénecssav jelenléte esetében a hugy csakhamar tejszerűen megzavarodik és nehány óra múlva egyéb anyagokkal elegyítve (kynurensav stb.) kén ülepszik le belőle. A ként ezután újonnan tisztított szénkénegben oldhatjuk és az oldat elpárolása után tisztán nyerhetjük. * Schmiedeberg Archiv f. Heilkunde 1867. 422.1. f Meissner Zeitschrift f. rat. Med. 1868. 31. köt. 322. 1.
