Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
56 Chlorhöneny. A kénköneny színtelen, a büdös tojáséhoz hasonló szagu gáz, mely tíz által bőven nyeretik el; a nedves kék lakmuspapirt meg- vörösíti (a papír a levegőn megszárítva ismét kék lesz), kékes lánggal ég, chlor, ozon stb. által kénleválás mellett vizet és illetőleg sósavat ad. Egvényekkel a kénköneny vízben oldható, levegőn nagyon bomlé- kony kénfémeket képez; a nehéz fémsókkal többnyire színes csapadékokat ad. Ólom és ezüst oldatok a kénkönenynyel fekete csapadékot adnak, mely híg savakban oldhattam A kenköneny kimutatására jellegzetes szagán kívül még következő próbák szolgálnak: 1. A kénkönenyt tartalmazó gázelegy az eczet- savas ólomoldattal és ammonnal megnedvesített papirszeletet feketére fösti; 2. egy csöpp natronlug és nitroprussidnátrium oldattal megnedvesített papírt bíborvörösre színezi. Gázkeverékben a kénkönenynek legkisebb nyomát föltalálhatjuk, lia a gázokat fölös natronluggal elegyített ólomczukoroldaton vezetjük át. Folyadékokban az égvényekhez kötött kénkönenyt ép úgy mutatjuk ki, mint a gázelegyben levőt, csakhogy itt a papírszelet helyett az illető oldatokat adjuk a folyadékhoz. A szabad kénköneny a nitroprussidnatriumot magában nem fösti meg, azonnal színezi ezt azonban égvények hozzáadása után. Chlorköneny HOL 51. A chlor — káliumhoz, nátriumhoz és calciumlioz kötve — az állati és emberi szervezetnek majdnem minden részében előfordul; a sósav eddig csakis az ember és az emlősök gyomornedvében van szabad állapotban vagy szerves anyagokhoz kötötten kimutatva. Különösen bőven forduhiak elő a chlorfémek a gyomornedvtől eltekintve a vérsavóban, az izzadmányokban és a liúgyban. A chlorköneny színtelen, vízgőzzel vagy ammonnal fehér ködöt képező gáz. Ezen gáznak vízbeni többé-kevésbé tömény oldata képezi a sósavat. Erős élenyítők pl. manganföléleg által a chlorköneny chlorrá és vízzé bomlik. Egvényfémekkeli vegyületei vízben könnyen oldódnak, a szabályos rendszerben jegednek; többnyire koczka-alak- ban, tisztátalan oldatokból azonban nyolczalj-gúlakoczka — és négyalj-alakokban is. A chlorkalium és a clilornatrium fehér izzásnál megolvadnak és ekkor illékonyak. A chlorammon már a vörös izzáson alól elpárolog, de 100° alatt észrevehetőig nem illékony. A chlorkalium
