Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
48 Calcium és magnesium. A lithium a gáz-vagy borszeszlángot erősen vörösre festi, ha azt a 40-ik §-ben leirt módon veszszük vizsgálat alá. Ha hamut lithiumra kivánunk kémlelni, a vilsavat előbb baryt- vízzel kell kicsapni, a folyadékot megszűrni és a szürletben a fölös barytot híg kénsavval eltávolítni; a szűrletet ezután bepároljuk, a maradékot a szabad kénsav elűzésére pár darabka szénsavas natron hozzáadása mellett hevítjük. Meghűlés után a sótömeget absolut bor- szeszszel vonjuk ki, szürlézzük, bepároljuk és színképelemzési utón vizsgáljuk. (L. 17. §.). Calcium és magnesium, 43. Calcium és magnesium az állati szerveknek majdnem minden részében találhatók. Strontium szinte fordul elő, strontium-tar- talrnu táplálék fölvétele után. A calcium és magnesium az égvényfé- mektől az által különböznek, hogy szénsav- és vilsavsóik vízben oldhatlanok és sóik általában sokkal tűzállóbbak. A Calcium Ca. A csontokban és fogakban nagyobb mennyiségben található, kisebb mennyiségben minden állati folyadékban előfordul; előjő továbbá sokféle kórterményben, az ütereken található meszesedésekben, a porczokban, sajtos tömegekben, visz érkövekben, hugy-, epe-, nyál- és pancreas-kövekben stb. A meszet, ha ezen lerakodásokban jő elő, vilsavhoz, fluorhoz és chlorhoz kötöttnek tekintjük ; az oldatban található calcium a vilsavon és szénsavon kívül szerves savakhoz is lehet kötve; mig a bélsárban tartalmazott a vilsavon, szénsavon és szerves savakon kívül még kénsavval is lehet vegyülve. A mészsók csapadékot adnak : 1) Sóskasavval vagy sóskasavas ammonnal közönyös égvényes vagy eczetsavtól savanyú oldatban. A fehér, igen finom szemcséjű, néha nehezen szűrlézhető válmány, sóskasavas mészből áll, vízben vagy borszeszben oldhatlan, óvatosan hevítve megelőző szenesedés nélkül szénsavas mészszé változik, erős fehér izzásnál pedig különösen lég- vagy vízgőz-áramban hevítve maró mészszé alakul. 2) közönyös szénsavas égvényekkel közönyös vagy alas oldatban. A finom, fehér válmány, szénsavas mészből áll; savakban pezsgés mellett könnyen oldható. Savanyú szénsavas égvények a mész- sókat hidegen épen nem, vagy csak tökéletlenül ütik ki, felfőzés után azonban csapadékot adnak.
