Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)

I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 3. Fénytani vizsgálati módszerek

A fluorescentia vizsgálata. 33 lelő cső megválasztásánál megfigyelendő, hogy a telt csövön, világos­ság felé tartva jól keresztül lássunk, hogy tehát a folyadék nagyon sok fényt ne nyeljen el. Egészen tiszta és csak kevéssé szinezett folyadé­koknál a leghosszabb csövet használjuk; erősen színezett vagy kissé opalizálóknál ellenben czélszerü rövidebb csővel beérni. A meghatározást, ha a csavarás nem igen nagyfokú valamely fehér falról vagy felhőről visszavert napfény, vagy a lámpa fénye mel­lett végezhetjük, kissé erősebb csavarás mellett azonban a különböző színek lengési síkja egymástól nagyon eltérvén, az a interferentia- csíkok a Nicol semmiféle helyzeténél sem fognak teljesen eltűnni, mely okból általában czélszerü a vizsgálatot mindjárt kezdet­ben natriumfény segélyével eszközölni; az észlelési adatból, ha az illető testnek csavarási állandáját (fajlagos csavarását) ismerjük, könnyen ki fogjuk számíthatni az 1 liter folyadékban tartalmazott anyag mennyiségét, grammokban kifejezve; mig viszont az ismert tartalomból egyszerűen következtethetünk a fajlagos fordítás nagysá­gára; mindkettőt ugyanazon képletek szerint számítjuk, melyeket fön- nebb a MirscHERLicH-féle készülék észleletei számítására a 20. §-ben előadtunk. A fluorescentia vizsgálata, 24. A magasabb állatoknál előforduló anyagok csak ritkán mutatnak szembetűnőbb fokú fluorescentiát. Erősen fluorescál az epesavaknak tömény kénsavbani oldata; gyöngén a fehérnye oldatok, a hugy s több más folyadék. Valamely folyadékot fluorescentiára vizsgálandó lencse segé­lyével összegyűjtött napvilágot vetünk belé, úgy hogy a képzett sugár- kup csúcsa a folyadékba essék. Ha észleljük, hogy a sugárkup vala­mely színes fényt mutat és ezen szmesedés változatlanul megmarad akkor is, ha azt NicoL-féle hasábon át vizsgáljuk, és a hasábot sze­münk előtt hossztengelye körül forgatjuk, az esetben a folyadék valódi fluorescentiát mutat. Ha ellenben a világító kúp a Nicol forga­tása mellett egyszer sötétebbé, másszor világosabbá lesz, akkor ezen fényszóródás nem valódi fluorescentia következménye, hanem a folya­dékban fölfüggesztett apró részecskék jelenléte által okoztatik. Egy az emlősök nedveiben kis mennyiségben, de igen elterjedten előfor­duló, a kínaihoz hasonló erősen fluorescáló anyag felől lásd Bence Jones Royal Instit. of Great. Brit. March 23, 1866. Hoppe-Seyxer : Vegyi elemzés. 3

Next

/
Thumbnails
Contents