Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 3. Fénytani vizsgálati módszerek
20 Körsarkítás. nátriumnak sárga vonalát kisebb-nagyobb élénkséggel mutatja. Majdnem mindenkor fogjuk e mellett a kalium vörös vonalát is látni. A talált vonalak fekvését az osztályzat segélyével határozzuk meg, helyzetüket a napszínképében pedig az által találjuk meg, bogy a lángzó fénye helyett napfényt bocsátunk a készülékbe, és a Fraun- HOFER-féle vonalok fekvését az osztályzaton leolvassuk. E helyett azt is tehetjük, hogy külön-külön tiszta clilorkaliumot, chlorcalciumot stb. viszünk be tiszta platinsodronyon a lángzó lángjába, följegyezzük a föllépő vonalak helyzetét az osztályzaton és ezekkel hasonlítjuk össze a hamuvizsgálat éredményeit. Némely színkép-készüléken a rés fölső része előtt azt félig elfödö kis hasáb van elhelyezve, mely valamely második oldalvást álló láng, vagy a napfény egyidejű vizsgálását teszi lehetővé. Az oldalról jövő sugarak ugyanis a hasáb által megtöretvén, a résbe jutnak és ezután az első láng sugaraival azonos utón haladnak: az egyik láng színképe ily módon az osztályzat fölött, a másik az alatt lesz látható. A körsarkítás vizsgálása. 18. Sem a folyadékban oldott, sem a már magukban is folyékony szervetlen testek körsarldtást nem mutatnak, az egyszerűbb összetételű szerves vegyületek közül is csak igen kevés, és az is csak csekély fokban bir e sajátsággal, mig ellenben azon magasabb tömecs- sulyu szerves vegyületek közt, melyek részint az állati szövetek állományát képzik, részint pedig az állati nedvek fö alkatrészéül szerepelnek (czukorfélék, enyv, fehérnye-nemüek stb.) nagy számú oly testet találunk, mely körsarldtást mutat. A körsarkítás vizsgálásában e szerint egy részről gyorsan alkalmazható eszközt bírunk arra, bog}' a vizsgálandó folyadékban bizonyos vegyületcsoportok jelenléte vagy hiányzása felől fölvilágosítást nyerhessünk, más részről pedig a némely hatányok behatása után észlelt fajlagos körsarkítás meghatározása a legbiztosabb és legérzékenyebb módszerek egyikét nyújtja bizonyos vegyületeknek egymástóli megkülönböztetésére és azon változások fölismerésére, melyeket e testek meghatározott folyamatok által szenvednek. A körsarkítás meghatározása ezen felül némely anyagok pl. a liugyczukor, a fehérnye stb. gyors mennyileges meghatározására is szolgálhat. A körsarkítás észlelése alig vesz egy első percznyi időnél többet igénybe és némi óvatosság mellett a vizsgálandó folyadék elvesztése nélkül végezhető.
