Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 2. Szerves anyagok vagy szénenyvegyületek
Fehérnyék vagy protein-anyagok. 201 Fehérnyék vagy protein-anyagok. 142. A fehérnyefélék kis mennyiségben majdnem minden növényi szervben találhatók, az embernél és állatoknál pedig a vér, izmok, idegek és mirigyeknek, valamint egyéb szervek és folyadékok szilárd alkatrészeinek főrészét képzik, ügy hogy fehérnyét csupán az ép hugy, az epe, az izzadság és a könv nem tartalmaznak. A többi tulajdonképi váladékokban rendszerint hasonlóképen igen kevés fehérnye található. A fehérnyék különböző nemei úgy látszik vegyi összetételre sem teljesen egyenlők. Vegyi alkatuk és tömecs-sulyaik nem ismeretesek, sőt daczára a nagy szánni elemzéseknek, még százalékos összetételüket is csak megközelítőleg ismerjük. A fehérnyék különböző nemei tartalmaznak: 51'5 egész 54'5 százalék C-t, 69 „ 73 „ H-t, 15 2 ,, 170 ,, N-t, 20-9 „ 235 „ O-t, 0-3 „ 20 „ S-t. Valamennyi fehérnye, legalább a mennyiben tisztán van előállítva, jegecztelen test.* Vízben egy részük oldódik, más részük old- liatlan. Fölös eczetsavban mind oldékonyak, borszeszben legnagyobb részük oldhatlan, aetlierben teljesen oldhatlanok. Vizes oldatban közönyös kémhatással és mindenkor baloldali körsarldtással bírnak. Tömény kénsavban vagy sósavban minden fehérnye oldódik; a sósav- báni oldat állásnál először kék, azután ibolyaszínűvé lesz; melegítésnél ezen színváltozás gyorsabban áll be. A fehérnyeoldat tömény kénsavval, a sav mennyisége szerint zöld, vörös vagy ibolyaszínt vesz föl.* Erős légenysavval kezelve, különösen melegítésnél, gyorsan elbomlik, a bomlás alatt sárga színű folyadék és sárga csapadék képződik ; a csapadék ammonban és égvényekben narancsvörös színű folyadékká oldódik és xantlioproteinsavnak nevevtetik; a fehérnye királyvízzel hevítve fumarsav, sóskasav és chlorazol képzése mellett szétesik. Alchlorossavas sókkal sóskasavra, leucinra, szénsavra stbre bomlik. Chromsavas kálival és kénsavval lepárolva illő zsírsavakat, * Böttcher az emberi ondó vagy a tojás fehérjének lassú beszáradásánál fehérnyét tartalmazó górcsövi jegeczeket nyert. (Ezen jegeczek talán a széklemez- kéknek vagy a növények aleuronjegeczeinek felelnek meg.) Böttcher Arch. f. pathol. Anat. 32. köt. 525. 1. f Adamkievicz Arch. f. d. ges. Physiol. IX. 156. 1.
