Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
ván az itteni talaj- és nyirkossági-viszonyoknak a malaria tekintetében valamivel kedvezőbb alakulatában keresendő. V é m é n d vidéke ugyanis agyagos-márgás talajú és, bár állóvizei és állandó mocsarai nincsenek^ az itt-ott csörgedező erek és források az amúgy is nagyobb vízmegkötő képességű talajnak fokozottabb nyirkosságát okozhatják. A siklósi járásnak legnagyobb része ismét beleesik az alsóbaranyai, ormánysági lázddék területébe. E területnek észak felé a villányi hegylánc szab határt, délről a Dráva-folyó vonul rajta át, a járásnak déli határát képezve. A hegylánctól a folyóig elterülő sík terület igen csekély lejtéssel bír; talaja a felsőrészen agyagos, alább homok. A Dráva folyó régi időben a déli részen fekvő községeket áradásai alkalmával teljesen el szokta önteni és oly kiterjedésű mocsarakat képezett, hogy ezek — így közli ezt Dk. Kregczy Ottó úr, Siklós község orvosa — a siklósi várnak a török hódoltság idején is fennállott védműveiben oly jelentékeny szerepet játszottak, hogy a vár, a mocsarak miatt, kerületének mintegy kétharmad része felől megközelíthetetlen volt. Siklós községe pedig a folyamtól már meglehetősen távol, mintegy 10 kilométernyire esik. Részben a Drávának az 50-es és 60-as években létesített védőgátakkal történt szabályozása, részben kisebb arányú későbbi csatornázás a talaj-vízrajzi viszonyokon annyiban javítottak, amennyiben a földmívelés javára jelentékeny területeket hódítottak, anélkül azonban, hogy akár a járás székhelyét, Siklós nagyközséget, akár annak környékét az egészségügy szempontjából kívánatos mérvben asszanálták volna. Manapság is állandóan víz alatt álló területek a siklósi határban: az „Aranyos berek“, a „Pap berke“, a „Domozdogai berek“, a „sömlényi és Sáripusztai berkek“. A község tőszomszédságában elterülő gyűdi legelő az év javarészében víz alatt áll; ugyanilyen állapotot találunk még Haraszti, Matty, Gordisa, Gyiid, Rád, Torjánc, Kássád, Duna jobbpartja.
