Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
Duna jobbpartja.' 61 lünk a járás székhelyén, Dárdán és annak rendkívül elmocsarasított környékén, mint általában az egész alsó baranyai vidéken, továbbá a hercegszőllősi orvosi kör legtöbb községében. Ezen a vidéken főképpen a Dunának ármentesített területén fekvő főhercegi uradalmi puszták és a községek úgynevezett réti földjei azok, amelyek örökös mocsaraikkal, sásos és zsombékos térségeikkel a váltóláz tömeges kitöréseinek szoktak színhelyei lenni. Hercegszőllősről jelentik, hogy az ott koronként mutatkozó, valóban endemikus karakterű lázérákban sajátságos helyi jellegét is meg lehetett állapítani a megfigyelésre kerülő malaria kóreseteknek. Dr. Fuchs Soma körorvos úr tapasztalata szerint p. o. a Duna közelében fekvő Bokroshát pusztán súlyos mindennapos, sőt perniciózus lázak észlelhetők, a melyekhez hasonlók az ugyancsak a Duna folyam közelében levő erdőőri lakások lakóin is mutatkoznak, míg az aránylag szárazabb talajon fekvő Kar an cs, Hercegszőllős, Csúza, Sepse községekben és a többi kisebb faluban inkább a benignusabb természetű váltólázformák jutnak észlelés alá. E vidék nagy malaria-dispozicióján kívül, mint fontos tényezőt említik a nép által is rossznak talált és méltán rettegett réti ivóvizet, mely mint talajvíz jővén a felszínre, néha a pusztai és réti kutakban oly magas niveauval bír, hogy kézzel is elérhető. Járványidőben a réten lakó nép olykor a fenyegetően fellépő pernició- zák miatt csoportosan kénytelen lakóhelyeikről elköltözni. Általában azonban konstatálható, hogy amióta a dunai ármentesített területek legnagyobb része szántóföldekké töretett fel és teljesen csatornáztatván a belvizek levezetéséről kellőleg gondoskodva van, azóta a váltóláz járvány ok egyre ritkábban lépnek fel. Sűrűbb szórványos eseteket találunk még a b á n i és baranyavári orvosi köröknek egy-két aKarasica- patak menti posványos környékű helységében, mint nevezetesen Benge, Bárányávár, Bán és Bo- dolya községekben. Ez utóbbi helyeken még egy pár év előtt — így még 1900-ban is — amíg a Karasica és