Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja
«29|8 ból jól ismeri a ,hidegrázást* ,hideglázat*, mellyel azonban nem az orvost keresi fel, hanem a gyógytárba megy ,kinát* venni és csak ha ennek bevétele nem hozza meg a várt hasznot, akkor megy orvoshoz.** A nevezett orvos véleménye szerint az a körülmény, hogy a vidéken feltűnő számban észlelhető veselob esetei javarészt csak az antimalarikus kezelés által gyógyíthatók, a maláriának e vidéken veselobban nyilvánuló álcás alakjai elterjedtségére enged következtetni. Nyitva rend. tan. város és vidéke a hasonnevű folyó áradásainak van kitéve; ily áradások után kisebb mocsarak szoktak visszamaradni. Manapság a váltólázbetegség Nyitra városában és környékén meglehetősen ritka, a városi közkórháznak az utóbbi 12 évről szóló betegforgalmi statisztikájából azonban kiderül, hogy a váltóláz-morbiditás esztendőnkint jelentékenyebb ingadozásokat mutat. Az 1893. és 1898-iki évekre vonatkozó adatokból következtethető, hogy ezen esztendőkben a városban és környékén jelentékenyebb számú bete- gedések fordulhattak elő. Az idézett kórházi statisztika adatai szerint a kornyékről Összesereglett malaria-betegek javarésze harmadnapos váltó- lázban szenved. Szakolca rend. tan. város területén a város orvosainak egyhangú jelentései szerint már évek óta egyetlenegy váltólázas eset sem merült fel. 8. Pozsony vármegye három oldalról folyóvizekkel van határolva A déli részét a Duna folyam és annak ága által képezett szigetrész, az egykor mint malaria-fészek európaszerte hírhedt Csallóköz képezi, melynek Pozsony megye határaiba eső legnagyobb részét a megye alsó- és felső csallóközi járásai képezik. E területen, bár az egészében egykori veszedelmes jellegét elveszítette is, helyenként még ma is fellelhetők mindama tellurikus tényezők, amelyek a váltóláz meghonosodására és elharapódzására disponibilissé teszik e vidéket. A Csallóköznek, másszóval, több olyan helye Duna balpartja.
