Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja

Nógrád varmegye.

39

orvosi körnek egynéhány községe; a legtöbb meg^ betegedés magában a kör székhelyén, Romhányon mutatkozik. A község határában levő Lókos-patak völ* gyében nagyobb esőzések alkalmával a rétek hetekig is víz alatt állanak, a szúnyogok pedig ilyenkor hihetetlen módon elszaporodnak. A betegülés főszezonja a szénakaszálás idejére esik. A másik hely az a kis duna- menti terület, amelyen a verőcei orvosi körnek két községe, Verőce és Kismaros fekszenek. Mindkét község a Duna árterületével határos, Verőce község északi oldalán, ezenfelül az úgynevezett Török-patak folyik, melynek vize esőzések vagy nagyobb hóolvadások után iszapos medrét elhagyja és a talaj mélyedéseiben álló víztócsákat képez, épp úgy, mint a Duna, mely áradásai után a két község közt fekvő területet és Kismaros dunaparti részét állóvizekkel borítja el. Innen van, hogy — Dr. Neth János körorvos úr pontos statisztikai feljegyzései szerint — a két faluban a betegedések sűrűsége . a Duna vízállásának ingadozásával lépést tart és olvadás idején is nagyobb. A betegek nagy része a két község közt levő téglatelep dorozsmai származású munkásai közül valók. Ritka szórványos intermittens esetek a rétsági kör területén is mutatkoznak; másutt a járásban a váltóláz alig vagy általában nem fordul elő.

A romhány-körbeli esetek kivétel nélkül harmadnaposak, de egyes esetekben a lázmenet típusa a betegség folyamata alatt mindennapivá lett. A verőcei körben is a terciánák dominálnak, ritkábbak a quotidiánák. Gyermekeken főleg ez a típus figyelhető meg. Quartánák elvétve akadnak. A malaria larvata esetei aránylag feltűnően gyakoriak és változatosak.

A szécsényi járásban nyaranta csak egypár kétséges mivoltú malariform lázas betegséget figyeltek meg.

A sziráki járásban a sziráki kör községei általában hegyek közt, völgyek fenekén épültek, miért is vizenyős térségek több helyen találhatók és bár állandó