Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
298 Tisza-—Maros szöge. az ezen községek mindegyikének belterületén levő, néhol vízi növényzettel belepett tómedencékkel és az ezen vizeket körülvevő lakóhelyekbe tolakodott szúnyogokkal hoznak kapcsolatba. A kisjenői járás egyéb helyeiről nemleges jelentéseket kaptunk. Typus dom. : febris tertiana. (Tavaszi és őszi járványjelleg.) A nagyhalmágyi járás területén kacskaringósan foly keresztül a Körös, melybe számos kisebb-nagyobb patak siet. Amikor e patakok és patakocskák szabad lefolyása akadályozott, főképpen hóolvadás idején, amikor a Körös vize is megdagad és mellékmedreibe torlódik, e folyórendszer vidékén árvizek keletkeznek, melyek a szántóföldeket és több község víztartó, agyagos talaját elborítják. Ilyen elárasztásoknak leggyakrabban Talács, Acsuca, Báltyele*, Guravoj, Vidra és L e á s z a községek vannak kitéve, minek folytán e falvak belterületén és határában szúnyoglepte tócsák, nagyobb mocsarak és sásos földek képződnek és a hideglelős betegek száma is felülmúlja a járás többi körösmenti községeiben kimutatott szórványos frequenciát. A megnevezett községek lakosai közt akad néhány kachektikus külsejű, a chinin-kezelés dacára is elseny- vedő áldozata a maláriának. Növeli a bajt a köznépnek nyomasztó anyagi helyzete és értelmi elmaradottsága. A lázalakok között képviselve találjuk a három főnyil- vánulási alakot, uralkodó típus nélkül. Itt-ott egy-két szabálytalan lázmenetű súlyos alak is mutatkozik. (Tavaszi és nyári járvány-jelleg.) A pécskai járás túlnyomó része emelkedett talajon, mocsármentes helyen fekszik. Csak Magyar-ésÓpécska községek bírnak kedvezőtlen fekvéssel, amennyiben ezek melyenfekvő, sok állóvízzel borított medencében fekszenek a Maros - folyó partmellékén. Magyar- p é c s k a községben — a legutóbbi két-három év kivételével — a malaria tájkórosan uralkodott. A község * Közigazgatásilag a borossebesi járásba tartozik.
