Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
294 Tisza—Maros szöge. északi partján találunk az összbetegülési átlagot meghaladó morbiditást. A Bánság vidékén uralkodó váltólázjárványok idénye márciustól júniusig tart; Temes megye északkeleti negyedének területén s a krassószörényi prebul- ezeresi kis lázgóc színhelyén a lázjárványok ideje nyár közepétől ősz utójáig tart (nyár-őszi típus), a temes- megyei Alduna-vidéken a nyári és az őszi típust, míg Arad megye északkeleti részeiben egy tavaszi és egy őszi járvány-periódust figyelhetünk meg. A járványos megbetegedések legnagyobbrészt ú. n. jóindulatú, könnyű esetek. Rendesen szabályos terciánák és quotidiánák (Vivax-fertőzések), ritkán quartánák (az őszi idényben, Malariae-fertőzések) vagy malignus quotidiánák, kon- tinuák, perniciózák (a nyár-őszi idényben, Praecox-fer- tőzések). A malaria larvata előfordulása ritka; legtöbbször az aradmegyei Medgyesbozás és Mácsa, ritkábban a krassó- megyei Facset vidékén figyelték meg az orvosok. 1. Arad vármegyében ma már a váltóláznak nevezetesebb gócpontjai nincsenek. Az is bizonyos, hogy nagyobb, teljesen lázmentes területek sem találhatók: a malaria a megyében majdnem egyenletesen eloszolva gyér-szórványossággal mindenütt és minden alakjában feltalálható. Ahol a betegülési arány nagyobb, ott az ok is kimutatható a Maros, a Körös és mellékvizeiknek időszakonkénti áradásaiban. Amióta e folyók szabályoz- vák és a mezőhegyesi csatorna építése által az egykori lapályos posványtérségek kiszáríttattak, azóta megszűnt a megye függőleges tagoltsági és vízrajzi viszonyainak az a befolyása, amely annakelőtte oly élesen állította szembe egymással a megye keleti hegyes vidékének enyhe malaria-morbiditását a nyugati lapály terület járványmagasságú betegülési számarányával. Az aradi járásban a mezőhegyesi csatorna létesítése óta nagyobb, mocsaras helyeket nem látni és a váltóláz-betegülési arányszám csak ritka helyen lépi túl
