Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja

292 Tisza balpartja. folyó és a Batár pataka évenkinti kiöntései is hozzá­járulnak. Ami a megyében előforduló váltólázak klinikai típusát illeti, megállapítható, hogy nagyjában a harmad- és minden­napos szabványú lázalakok leggyakoribbak a megyében min­denütt. Nem sokkal kisebb a negyednapos menetű váltóláz­esetek száma sem, sőt Magyarkomját községében úgyszólván kizárólag ez az utóbbi típus észlelhető. Tiszaújlak vidékén éllenben a febris terciánáé a hegemónia, ezután a quartánák fordulnak elő legsűrűbben és csak harmadsorban szerepel a febris quotidiana. Nagyszöllősön és környékén tapasztalták a legtöbb perniciózát. (A megyében különben a jobb indulatú, enyhe, nyári és őszi jár vány-jelleg uralkodik; a súlyosabb természetű Praecox-fertőzések csak Nagyszöllős vidékén gya­koriak.)

Next

/
Thumbnails
Contents