Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja
Szabolcs vármegye. 269 szubjektív tünetei intermittáló jelleget mutattak és chininre elmaradtak, sok elpusztult. Tetemes lépdaganat egynél sem hiányzott. Később a váltóláz a nephritis parenchymatosa jelenségeivel lépett fel, azután százakra menő oly eseteket láttam, amelyeket neuralgia plexus coeliaci malaricának neveztem el. Ez esetek leginkább október havában léptek fel. A beteget minden láz nélkül a leghevesebb kólikaszerű kínok lepték meg, a fájdalmak alábbhagyok, abbanhagyók vagy folytonosak voltak, mindenkor jelentékeny léptumorral; az intermittáló forma chininre biztosan gyógyult, a remittáló néha, a kontinua soha. Ez utóbbi rendesen hat hétig tartott, morfiumra nem, de alkoholra enyhült. Hét esetben észleltem azt, hogy a kólikát a felvégtagoknak olyan elgyengülése váltotta fel, hogy felületes vizsgálatra atrophia muscularis progressivának tűnt fel és ettől csak abban különbözött, hogy az izmokon elsorvadás tünetei észlelhetők nem voltak. Négy ezek közül gyógyulással, három pedig a légző izmoknak lassú, fokozatos hűdése közben halállal végződött. (Ilyen kóralak néha most is előfordul, hűdéses következmények nélkül.) Láttam elvétve intermittens elmebajt, kötőhártyalobot, mellékherelobot, vakságot és bélvérzést is, amely esetek chininre pár nap alatt gyógyulással végződtek.“ A bogdányi járásban ma már terjedelmesebb állóvizek csakis Ke mécsé, Kék- és Nagyhalász s a tiszamenti, turfás talajú községek határaiban találhatók, bár az egész vidéken mindenfelé találni kisebb-nagyobb mocsarakat, melyeknek kiszáradásakor tömeges malaria- esetek észlelhetők. A malariás betegek rendszerint sűrűszórványos gyakorisággal jelentkeznek. A megbetegedések láztípusa leggyakrabban a naponkint és harmadnaponkint fellépő rohamok alakjában szokott nyilvánulni, bár nagyon gyakran észlelhetők oly súlyos esetek is, midőn a beteg folytonos lázban fekszik, közben fel-fellépő borzongatásokkal és oly makacs lefolyással, hogy néha nagyon ingadozik a diagnózis, vájjon nem hasi hagymáz esete forog-e fenn? (Nyár-őszi típus.) A dadái alsó járás területe az Alföld jellegével bír, hol hosszas tavaszi esőzések, valamint a Tisza-f oly ónak kiöntései után kisebb-nagyobb vízrekedések maradnak vissza a talajban, sok helyütt teljes elposványodását
