Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja
Békés vármegye. 235 (lésének mértéke a Dr. Godán úr által eszközölt kútvízméré- sekből állapítható meg. Szerinte 1894-től 1897-ig a községben és határán levő kutakban átlagosan 3 méter víz volt, sőt több helyen 4 méter is, 1897-től kezdve a kutak vize lassan apadni kezdett, annyira, hogy már 1900-ban ritka kút volt az, amelyikben 1 méter víz volt, 1891. és 1902. évben pedig csak a jó forrású kutakban volt víz métertől 1 méterig, a legtöbben pedig a veder sem merült meg. (A kutak mélysége 8—10 méter körül van.) Gyulavári községben jóllehet ez a malaria szempontjából eléggé exponált területen fekszik, újabban szünetelni, vagy legalább is nagy fokban megenyhültnek látszik a baj, amely szerencsés változás a mocsaras környék csatornázásának befejezése óta datálódik. A még észlelés alá kerülő ritka esetek arányosan oszlanak meg a falu és a környékhez tartozó két uradalmi major népessége közt. A kedvező egészségügyi viszonyoknak örvendő Kétegyháza községben e betegség ezidő- szerint egyáltalán nem fordul elő. E járás területén ismét a harmadnapos lázak vannak túlsúlyban. A dobozi járvány alkalmával az említet, típus után számra nézve a quartán-lázak következtek és csak ezek után a mindennaposak. Igen ritka betegülési frequenciát találunk az úgyszólván teljesen mocsártalan, sőt — a kis Szárazértől eltekintve — még folyóvízzel sem bíró orosházi járás területén. Az említett Szárazér ma már tulajdonképpen csak kiszáradt folyómeder, mely csak huzamosb ideig tartó esőzés után tartalmaz kevés áramló vizet, mely víz forró nyáridőben ismét elapad. Környéke helyenként nádas, medre inkább posványos jellegű. Ilyen az a része is, amely Tótkomlós község belterületét szeli keresztül és az, amely Békéssámson mellett halad el. Előbbeni község északi oldalán azonkívül egy nagyobb területű mélyebb állóvíz, a határban apróbb, nyaranta teljesen kiszáradó vízállásos helyek is találhatók. A Szárazér környékén a múltban, különösen esős időjárású években, tájkórilag szokott fellépni a váltóláz,
