Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja
Zemplén vérmegye. 227 malaria-betegülésektöbbnyire harmadnapos karaktert mutatnak. Mád vidékén a három klinikai főforma közel egyenlő számban •észlelhető. A hegyes Beszkid felvidékén fekvő szirmai járás területén a malaria igen ritka vendég. Legfeljebb Szinna vidékén látnak némely esztendőkben egy pár ilyforma betegülési esetet. Asztakcsini és papinai orvosi körök vidékén ez a bántalom ismeretlen. A talaj geológiai viszonyai és a felvidéki hűs levegő a malaria klimatológiai és zoobiológiai feltételeinek nem kedvez. Hasonló okoknak köszöni a sztropkói járás is malaria-mentességét. Az itt előforduló esetek majdnem kivétel nélkül azon aratómunkások köréből valók, akik aratás idején a Tisza és Bodrog vidékén dolgoztak és onnan már beteg állapotban tértek haza. A tokaji járás területén állóvizek, mocsarak a folyók szabályozása óta nincsenek csak Tokaj alatt alkotnak a hegyekről lefolyó vizek nagy esőzések után kisebb mocsarakat, melyek, valamint e község belvizei, nincs3nek szabályozva, mert a Tisza védőtöltése a levezetés útjában akadályként vonul el. A malaria tömegesen nem szokott fellépni, a Tisza és Bodrog kiáradása után szórványosan fellépő esetek közt néha elég makacs természetűeket észleltek. Nevezetes, hogy éppen az ilyen súlyos, kachexiára vezető esetek azon félszigeten fordulnak elő, melyet a Bodrog és Tisza összefolyása képez és ahol a szúnyogoknak légiói hemzsegnek. Tokaj városában jól ismeri a nép a hideglelést, míg a bodrogkeresztúri orvosi körhöz tartozó községekben csak nagyobb esőzések után, ha a Bodrog kiárad, szokott kevés malariás beteg jelentkezni. Legtömegesebben fordulnak elő megbetegedések Tárcái községben, amelynek déli és nyugati határában sok a mocsár. E mocsarak kiszáradása idejében éri el a malaria-morbiditás a tetőpontját. A Hegyaljában épült t o 1 c s v a i egészségügyi kör talaj- és 15*
