Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja

210

Tisza jobbpartja.

let községeiben a váltóláz-morbiditás a járási átlagon alólinak konstatáltatott, ami valószinűleg a terület talaj- alakulati viszonyaiban leli magyarázatát, melynél fogva a Tisza tavaszi kiöntése alkalmával medréthagyott víz a talaj lejtése és porozitása folytán azonnal lefut, úgy hogy állandóbb mocsarak és szúnyogtanyák képződésére nincsen alkalom. A járásnak dombos-lejtős felületű, kisebb részén pedig a malaria egyáltalán nem fordul elő.

A mozőcsáti járás területén váltakozva fordulnak elő a maláriának harmadnapos és mindennapos alakjai. A negyednapos esetek száma elenyészően csekély. (Nyári típus.)

A miskolci járásnak egyetlen pontja van, amelyen a váltóláz az egész környék minimális betegülési arányához képest tájkóros jellegűnek mondható. Ez a hely az ónodi közegészségügyi körbe tartozó Tiszasze- d er kény község,* mely a Tisza partjától mintegy másfél kilométernyire fekszik a folyó árterében. A községet körtöltés védi az árvizektől. Északkeleti oldalán mintegy 300 hold területű mocsár van, mely soha el nem apadó vizét részint a Tisza kiöntéseiből, részint az esőzésekből szerzi, szélein sás, nád és fűz terem, helyenként zsombékos. A váltólázas esetek akkor szoktak fellépni, mikor a mocsárból a víz a melegség folytán apadni kezd és szélein hasadó iszaptömegek tűnnek elő, ez az időszak pedig a szénakaszálás idejével (június második felében) esik össze. Ugyanez időtájt elviselhetetlen mennyiségű szúnyog özönli el a környéket. Dr. Harczer Imre ónodi körorvos úr említi, hogy tizenöt évi helybeli gyakorlata alatt megfigyelte, hogy a Tisza- szederkény községbe más vidékről költözött egyén vagy család rendesen átment a malárián és hogy a betegség a korosabb, szárazbőrű embereket soha, hanem leginkább a 4—18 éves egyéneket támadta meg s ezek közül is a fiatalabbakat gyakrabban.

* Közigazgatásilag a mezőcsáti járásba tartozik.