Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja

Abauj-Tornn vármegye

2ü;{

utakon a délborsodi enyhejellegű lázvidékre vezetnek, így találjuk meg a kapcsolatot a tiszavidéki és a bodva- hernádvölgyi malaria között. S itt a malaria terjeszkedésének egy kiválóan érdekes esetét van alkalmunk megfigyelni. Semmi kétség, hogy az abauj-tornai hideglelés a tiszavidékivel nem csupán földrajzi, hanem egyenesen okozati kapcsolatban áll s mégis úgy látjuk, hogy bár a Hernád-folyó völgye a tiszai vidékkel sokkal közvetlenebb, egyenesebb összefüggésben van, mint a Bodva völgye: a váltóláz mindennek dacára ez utóbbi helyen jóval határozottabban kifejezett, mint a hernád- menti községekben, ahol e bántalom ma már jóformán számba se vehető módon szerepel. Ezen látszólagosan paradox állapotnak egyszerű a megfejtése. A Hernád- völgy már régebben s gondosan van szabályozva s csatornázva, mocsarai lecsapolva, pangó vizei eltakarítva, míg a Bodva-völgy hidrográfiai viszonyai ma is, mondhatjuk, ősállapotukban leledzenek. E folyó egész lefutásában mindenütt állóvízképződményeket s az azokkal járó paludis vegetáció és fauna minden változatosságait látjuk. A folyó kiöntései által képződő ezen posványok egész esztendőn át a föld színén vesztegelnek s a tökéletlen kanalizáció folytán nemhogy ke- vesbednének, de évről-évre nagyobb mértékben szaporodnak. íme, ezért választja a hideglelés ezt az útat terjeszkedésében, mivel itt találja meg előnyomulásának szükséges kellékeit: a mocsaras stációkat. Önként érthető, hogy a vázolt viszonyok a megye eme részén az általános egészségügy szempontjából is fölöttébb károsak, minek szomorú dokumentációját látjuk az eme vidéken a maláriánál jóval súlyosabb károkat okozó tífusz folytonos pusztításaiban.

Abauj-Torna megye hat járása közül a csereháti, füzéri, gönci, kassai s a szikszói járások a malaria tekintetében külön részletes leírást nem érdemelnek. Malaria-esetek a megyének ezen az öthatod-területén — mint említettem — lényegtelen számban ész-