Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja
202 Tisza jobbpartja A tiszajobbparti terület átlagos malaria-morbiditása a hét országrész morbiditási skálájának harmadik fokán áll. Nyolc megyéje közül egyben (Szepes) a malaria sohasem, kettőben (Gömör, Sáros) igen ritkán, kettőben (Abanj-Torna, Borsod) ritka-szórványosan, kettőben (Zemplén, Bereg) szórványosan és egyben (Ung) sűrűn fordul elő. A lázjárványok időbeli fellépése eme országtájon legtöbb helyütt a nyári hónapokra esik, úgy, hogy június-szeptember a rendes láz-saison. A fentjelzett erősebb lázvidékeken azonban rendszerint csak nyár derekán, július vége felé lép fel sűrűbben a baj és néhol (Bodrogköz) október végéig, néhol (Bereg) tél beálltáig is tart. Ezen utóbbi területeken találjuk e vidék maláriájának legsúlyosabb, néha perniciózus, gyakran atipikus lefolyású nyilvánulásait (a Praecox-fertőzése- ket). A lázterület többi részeiben ezen alakok csak kivételesen fordulnak elő s a leggyakoribb kórkép a szabályos terciána s (valamivel ritkábban) quotidiána tüneteit mutatja (Vivax-fertőzés). Az ungmegyei Alsó- Blatta-részlet vidékén, valamint Abauj-Tornában a mala- ria-betegülések a nyári és őszi típusok kombinációját mutatják, tehát nagyobbrészt benignus esetek, melyek között azonban a negyednapos paroxizmusokkal járó intermittensek (Plasm, malariae-fertőzések) aránylag gyakoriak. A malaria larvata esetei nagyszámban Bereg megyéhez és Alsó-Zemplénben Tokaj vidékén fordulnak elő. 1. Abauj-Torna vármegye az északkeleti felföld immúnis területének küszöbén fekszik. Északon háromnegyedkörben a szomszédos gömöri, szepesi, sárosi és felsőzempléni malariaimmun hegyvidék környezi; a délkeleti határán túl elterülő alsózempléni enyhe lázvidéktől az eperjes-tokaji hegylánc keríti el; dél s délnyugat felől Borsod megyének felső területébe olvad bele. Errefelé húzódnak összetérő irányban folyói: a Hernád és a Bodva, melyeknek völgyei kanyarulatos
