Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze
Bács-Bodrog vármegye. 145 vidéken. A folyószabályozás e mezőgazdasági károkat végkép megszüntette és kétségtelenül javította a közegészségügyi állapotokat is, ámbár e víztechnikai müvek keresztülvitele alkalmával keletkezett holt Tisza-ágak a nagy arányban megszüntetett régi ártalmak helyébe kisebb új bajokat hoztak. E mellett a tiszai árterek persze ma is megvannak még, ha mindjárt jócskán megkisebbítve is. Ilyen ártereket találunk a zentai járásnak mind a négy tiszamenti községében Martonoson, Ókani- zsán, Adán és Moholon. Valamennyi község határában, ott tehát, ahol rendesen a legszegényebb néposztály lakik és ahol a közegészségügyi viszonyok már ennek folytán is a legkevésbbé kedvezők, minden nagyobb esőzést követő tiszai áradás után mocsarak képződnek, melyek csakis a forró nyári hónapokban száradnak ki. E mocsarak szélei náddal szegélyezvék. Kiszáradásukkor a rothadó talaj bűzt terjeszt s éppen ezen bűzhödt levegőjű helyeken tanyáz a legtöbb szúnyog. Különös, de tény, hogy dacára a vázolt rossz egészségügyi állapotnak, a malaria a zentai járás egész területén sehol endémikus, de még csak sűrűbb sporadikus gyakorisággal sem lép fel. Mondhatni két évtized óta nem fordult elő tömegesebb váltóláz-betegülés e vidéken. Aránylag a legtöbb (szórványos) beteget Mártott o s községben találjuk, hol a mocsarak és a réti árterek kiszáradása idején a betegségi esetek száma észrevehetőleg felszökken, helybeli eloszlását illetőleg pedig az esetek majoritásának eredő helye feltűnő kongruenciát mutat a réti és mocsármelléki területekkel. Az alatta fekvő Ókanizsán már csak ritka-szórványos a malaria-betegülési arány és ugyanilyen a Z e n t a városa alatt, a moholi tiszai öblözet mellett fekvő Ada és M o h o 1 községekben is. Az elmúlt időkhöz képest bekövetkezett nagy javulás okát tehát mégis csak első sorban a réteknek a Tiszaszabályozás által történt kiszárításában, a községek kül- és belmocsarainak, nevezetesen a nagyobb baráknak (aminő az Ada melletti