Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze
138 Duna— Tisza köze. ségügyi kör helységeiben, továbbá Szilbás és Búiké sz községekben e betegségnek csak ritka szórványos, Obrovác községben pedig csak alkalomadtán felmerülő, nagyon ritka esetei szokták orvosi kezelés tárgyát képezni. Az előforduló láztípusok: a harmadnapos és mindennapos. A .palánkai kör kivételével (ahol e két típus egymást ellensúlyozza), rendszerint a harmadnapos van túlsúlyban. A szabálytalan hőmenetű kóresetek is aránylag gyakran fordulnak elő. (Nyári és nyár-őszi típus.) Az óbecsei járás nagyon kedvezőtlen talaj egészségügyi viszonyainak kettős oka van. Az egyik a járás keleti, természetes határát képező Tisza-folyó, a másik az ebbe derékszög alatt betorkolló Ferenc csatorna. Ezen okok folytán a malaria keletkezése és terjesztése iránti hajlamosságnak tellurikus tényezői a járás valamennyi községében feltalálhatok. így Ó b e c s e község felett a kiterjedt petrovoszellói Tisza-öblözet, ugyané folyónak holt ága, valamint az eltöltetlen és a Tisza iszapos hullámai által csaknem évenként elborított ú. n. Kisrét, nyugati oldalán nagy, mocsaras térség, melynek táplálásáról a Ferenc-csatornának a töltéseken átszivárgó folyóvize gondoskodik, déli oldalán a földvári 4000 holdas eltöltött öblözet terül el, úgy hogy e község három oldalról vízárnak kitett területekkel, poshadó holt Tisza-medrekkel és szivárgó csatornavizekkel van körülvéve. Petrovoszelló község észak felől a moholi, délről az óbecsei, Bácsföldvár községe az óbecsei és nádalyi tiszai öblözetek, valamint a Ferenc-csatorna állóvize és holt torkolata, Turia és Szenttamás községek az ugyané csatornából eredő vízszivárgások és a csatorna egy élő mellékágának, a Krivaja-f oly ócska káros szomszédságának vannak kitéve. „Ezen egész járásomat egyaránt sújtó ártalmak dacára — így jelenti Dr Milkó Ignác úr, a járás tiszti orvosa — a váltóláz és az általa okozott senyv az utolsó évtizedben csökkent és a leghatározottabban állíthatom, hogy az utolsó