Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze
134 Duna—Tisza köze. valószínűséggel legalább is mint szórványos betegség: otthonos, míg a járásnak a megye belseje felé eső szárazabb talajjal bíró részletén, Hódság község vidékén, ennél kisebb malaria-betegülési arányszámra következtethetünk. A kulai járásban a legtöbb malariás-beteget Keres z t ú r községben találjuk. Felteszik, hogy a járvány a közeli P é k 1 a - pusztán levő kincstári rizstelepen augusztus és szeptember hónapokban keletkezik, hol ebben az időben, amikor a rizstermésről a vizet leeresztik, az ültetvényeken elfoglalt munkások között rendszerint tömeges váltóláz-megbetegedések lépnek fel, melyek valószínűleg innen terjednek át Bácskeresz- túr városába, mely a Ferenc József-csatorna sásos partja mentén való alacsony fekvése, mocsárdús környéke, valamint pocsolyás belterülete folytán a járvány csíravivőinek könnyen megközelíthető és jól berendezett szállást képes nyújtani. A malaria-virus behozatala ezenkívül még egy másik, kevésbbé közvetlen módon történik a lakosságnak ama napszámból élő része által, amely a Dunántúlra kubikmunkára, vagy Szlavóniába aratásra jár és e helyekről feltűnő gyakran váltólázzal tér vissza hazájába. A malaria e községben az egész év folyamán sűrűbb szórványos, a nagy mezei munka időszakában olykor majdnem járványszerű frequenciát mutat Ezen endemikusnak nevezhető ponton kívül a malaria a járásnak a két csatorna (Ferenc- és Ferenc József-csatorna) közt elterülő alacsony fekvésű részletén, hol sűrűbb, hol ritkább sporadikus betegség alakjában úgyszólván mindenütt jelen van. A főcsatorna mellett fekvő Újverbász község apró, de számos, náddal belepett hídkörüli mocsarainak vize a csatorna vízállásával emelkedik vagy csökken. Nagy szárazság idején, amikor a vízállás a legalacsonyabb és a mocsarak kis tócsákká száradnak be, a szórványos váltólázesetek száma észrevehetően emelkedik és súlyosabb
