Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

Bevezetés

10

megelőzni, aminthogy általánosságban is e dolgozat minden fejezetének kidolgozásakor arra törekedtem, hogy a részletek elé olyan bevezetésforma kerüljön, amely amazoknak főmotivumait tartalmazza.

*

Az anyag beosztásának nehézségein kívül gondot okozott az is, hogy a rendelkezésemre álló számtalan és számnélküli adatból mikép csináljak „statisztikát“? A gyűjtő-rendeletben a beküldendő jelentésekre vonatkozólag — az egészségügyi osztály tapasztalt főnökének, Dr. Chyzer miniszteri tanácsos úrnak bölcs intézkedése folytán — világosan benne van az a passzus: „hogy e tanulmányok célja nem statisztikai adatok beszerzése, melyek a dolog természeténél fogva megbízható módon a maláriáról alig gyűjthetők, hanem a belőlük levonható tapasztalati tanulságoknak gyakorlati szempontból való hasznosítása“. Nos, ehhez a rendelkezéshez úgylátszik szívesen alkalmazkodtak tisztelt kartársaink, amennyiben az általuk felterjesztett hivatalos jelentésekben jóformán egyetlen számadat sem volt található. Csináltam tehát statisztikát számok nélkül.

Ha az egyes orvosi jelentésekből külön-külön nem is, de a bizonyos kisebb területekről (községekből, orvosi körökből etc.) beérkezett, tehát az egy helyről, egy időben és külön időben kelt jelentések szövegének egybevetéséből átlagos meghatározás útján mindig megállapíthattam azt, hogy a szóban forgó vidéken (járásrészben, városban, községben) van-e vagy nincs váltóláz s ha van, az előforduló esetek száma nagy-e vagy kicsiny, avagy közepes fokú. Ilyen egyszerű módon, az orvosi jelentésekben használt efféle stereotíp kifejezésekből, mint: semmi, nagyon kevés, szórványos, sok, nagyon sok és azok szinonimáiból sikerült egy hatfokozatú morbiditási skálát konstruálnom, amelyet a malaria sűrűségi viszonyainak szóban és képben való leírásánál egyaránt iparkodtam használhatóvá tenni. Más szóval: a