Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja

82

Dunn jobbpartjn.

jára szállt le és valószínűnek állítható, hogy a belvizek levezetésének rendezése által az egykori járvány maradéka teljesen is megszűntethető lenne.

A járásnak a Nagy-Dunán inneni része, az amely a Duna és a Csiliz-csatorna közt elterülő ballonyi egészségügyi kör vidékét — az úgynevezett Csiliz- közt — foglalja magában, valamint az a része is, amelyen a Győr városát övező terület, nevezetesen a győri, győrszigeti ésrévfalu-pataházi egészségügyi körök községei fekszenek, sajátságos módon, mintegy immúnisoknak látszanak lenni a három oldalról fenyegető váltóláz benyomulásával szemben. E körülmény magyarázatára hiába keresnénk oly helyi sajátságokat, amelyek a malaria megtelepülésére alkalmatlan tényezőkként szerepelnének. Ellenkezőleg, a Csilizköz, de különösen a három folyó egybetorkolása helyén fekvő győri környék par excellence malariás talaj- és nedvességi viszonyokat tűntetnek fel. A probléma megoldása tehát a zoológia terére van utalva.

A tósziget-csilizközi járás területén orvosolt váltólázbetegség javarésze harmadnapos jelleggel bírt. Sokkal kisebb számban fordultak elő a mindennapos lázalakok.

Győr szab. kir. városra nézve természetesen ugyanez áll. A városban, mely a Kis-Duna, Rábca- és Rába-folyók torkolatánál, következéskép nedves, „fogékony“ talajon fekszik, a váltóláznak csak elvétve mutatkozó esetei ismeretesek; ezeknek is legtöbbjét a váltólázas távolabbi környékről vagy ország egészen más tájairól (a Tisza mellékéről) odavetődött hajósokon észlelték.

4. Komárom vármegyét közepén harántul szeli ketté a Duna, melybe északról a Vág, Nyitra és Zsitva folyók, délről számos kisebb ér és patak torkol be. Mindé folyók és mellékvizeik partja és környéke vizenyős, helyenként lápos és mocsaras. A folyóvizek áradási területei a megyének északi lapályos részén jelentékenyebb kiterjedésűek, mint a déli részen, ahol a vi