Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
78 Duna, jobbpartja. sógben is folytatódik s ezen rész a sík területen is inkább homokosabb, szárazabb is, míg az északi és nyugati részek vízdúsabbak, agyagosabbak, de vize- nyősebbek is, a Rába, Rábca, Nagy- és Kisduna közé esvén. Főleg ezen utóbbi részek volnának azok, melyek részint az állandó magas talajvízállás, részint nevezett folyók gyakori kiöntései folytán, alkalmas talajul szolgálhatnának a maláriának azon tapasztalatok szerint, melyek ezen betegséget az utóbbi években bizonyos szúnyogfajok közvetítő tevékenységére vezették vissza. E részben azonban javultak a viszonyok főleg mintegy 10 év óta, mióta a Rába, Rábca és Marcal vizeinek szabályozása által főleg a Tóközben mértföldnyi terjedelmű állóvizek eltűntek, zsombékos és mocsaras talajterületek kiszáradtak és művelés alá kerültek, úgy hogy ezen részeken állandó, nagyobb mocsarak most nincsenek s csak egyes áradások után fordul elő, hogy a kiömlött víz rövidebb-hosszabb ideig — többnyire pár hétig, esetleg hónapig — pang. A váltóláznak tömeges felléptét a vármegye területén nem észleltem, de gyakoribb volt fellépte vízáradások és kiöntések után a vizenyős vidéken.“ A megyének legszárazabb délkeleti negyedét képező pusztai járás vízszegény, mocsárment területén malaria-betegség csak igen gyéren fordul elő és inkább a járásnak keletfelé eső alföldi vidékén (a gy őrszen t- mártoni és a bőnyrétalapi egészségügyi körökben imitt-amott) található, míg a nyugati hegyesebb rész teljesen malariaimmún területet képez. Egyedül az északi, dunamenti részlet az, ahol alkalomadtán sűrűbb megbetegedések is mutatkoztak. A Duna áradási területében azonban csak az egyetlen Gönyű községe fekszik, ahol legutóbb az 1897-iki áradás alkalmával szokatlan számú váltólázesetek észleltettek. A megye délnyugati quartánsát képező sokoróaljai járás területén a váltóláz ma már éppen olyan ritka, mint a sokorói hegyvidéken túlnan eső szomszédos
