Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
76 Duna jobbpartja. leletek történtek, — mint p. o. Herceg-falván — ott kimutatható volt, hogy a tercián-esetek a malariás összrnegbetegedés- nek 90°/o-át tették ki. Ezután következnek a quotidiánák; a quartánaesetek a legritkábbak. (Tavaszi és nyári típus) A székesfehérvári járásnak csak azon vidékein gyakoribb a malaria, amelyek egyrészt a velencei tó mocsaras, nádas, süppedékenv talajú környékén, másrészt a járásnak Sárréti részletén terülnek el. De ezeken a tájakon is ma már csak itt-ott látjuk végső fel- lobbanásait az egykoron hatalmas és félelmetes tájkórnak, melynek zsarnok uralmát a talaj és vízmívelés törte meg. Ilyen maradványait az ősállapotnak találjuk Nagyláng község vidékén, melynek sárréti oldalán könnyű, laza, csigáiigás homoktalaj, impermeábilis altalajréteggel terül el, minélfogva a nedvesség az úgyis lapályos fekvésű területen csak a nap heve által tud elpárologni. Ezen sárréti részlet nagyobbára mélyfekvésű rétek- és legelőkből áll, vannak nádasok és zsom- békos helyek is, végül kisebb kiterjedésű sásosok, hol a víz csaknem egész esztendőn át csillog a sás között. E helyek nyáron állandó szúnyogtanyák. A sárréti Malom- és Nádor-csatornák rendes évi kiöntései folytán decembertől májusig víz alatt áll Sárszentmihály, Kis k eszi és Nádasdladány községek határa. A velencei tó közvetlen környékén lapályosan fekvő V e - lence, Gárdony, Pákozd községek és Dinnyés puszta is ki vannak még téve mindazon ártalmaknak, amelyeknek e vidék egykori szomorú hírnevét köszönhette. A tó nagyrésze náddal és sással van benőve és egy igen nagy része a tó medrének alig bokáig érő iszapos vízzel van borítva, melynek tükre fölött, miként az egész vidéken a szúnyogok miriádjai kóvályognak. Mind e helyeken sűrűbb szórványossággal (hozzávetőleges becslés szerint 10.000 lélekre esik 50 váltólázbeteg = 72%) mutatkozik még napjainkban a malaria, endémiáról azonban, mint említettem, e helyeken sem lehet szó és így nyílt kérdés marad az, hogy tekintve a