Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Időjóslás mint babona

páratartalmát, ép úgy mint a hygrométer, melynek Saussure-Klinkerfuess-féle szerkezetében szintén egy hajszál kitágulása vagy összehúzódása játszsza a főszerepet. De a mennyiben a páratelt lég szokott az eső szülőanyja lenni, annyiban sokszor nem téved a közhit, midőn a pókok visszahúzódását az eső előjelének veszi.

Az állatok maguktartása tehát arra nézve nyújthat legfölebb eligazodást, hogy a légkör meglevő állapota milyen. Erre nézve nyújt eligazodást saját testi érzésünk is, nagyobb vagy kisebb fokban. Ezt mutatják egész praecise a légtani eszközök is, a barometer, hygrometer stb. Különös jóstehetséget föltételezni tehát az állatoknál annyi, mint a babona határában csatangolni, de másrészt tény, hogy az állati meg emberi testre is van behatással az idő.

A nagy közönség időjóslása nem is elégszik meg az állatok consultálásával. Vannak más «biztos jelei» is, melyekből meg lehet mondani a be- következendőket. Ily biztos jelül tekintik sokan a forduló napokat és cyclusokat. Úgy hiszik, miként abból, milyen volt egy-egy fontos napon az idő, következtetést lehet vonni egy egész hét, sőt hónap, néha plane egész esztendő időjárására.

Ez is régi hit, régi előítélet. Sőt a középkorban még jobban el volt terjedve mint mai nap. s még merészebb volt c-sapongásaiban mint

.