Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)
Hulló csillagok
35 felől is, melyet a mindenség életében betöltenek. Sir William Thomson számításai szerint, a Napba hulló meteoroknak összes tömege esztendőnként nem kevesebb mint 201,633,500,000 köbmértföld, azaz minden 4G9 nap alatt annyi meteor hull a Napba, a mennyi az egész Földünk súlyával fölér, föltéve, hogy a lehulló meteorok nem nyomnak átlag többet Vs fontnál. E számítás nem felel meg egészen a valóságnak, mert akkor a földön is annyi hulló csillagnak kellene esnie, hogy óránként csak egy négyszög mérföldön is valami 90 darabot észlelhetnénk, holott Coulvier-Granier adataiból az tűnik ki, hogy egy körűbelől 40 négyszögmértföldnyi térségen is csak valami 24 hull alá óránként. De még ez a szám is óriási összeghez vezet a végeredményben. A Nap fölü- letére még ezen arány szerint is 97,500 millió meteor hull alá minden 24 óra alatt, úgy, hogy a Nap tömege ez által nevezetes mértékben meg- öregbedik. A hulló csillagok tömege tehát folyton növeli a nagy égitesteket. Es ebben egy módot ismerünk fel, mely által egész világok keletkezhetnek. Egy nagyobbacska meteor, mely olykor néhány mázsa súlylyal bírhat, maga is vonzó középpontja lehet a kisebb daraboknak, melyek között útja elhalad. Azok fölületére hullanak alá, 3*
