Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Örök mozgás

20

a másodpercz alatt végzett rezgések száma mindig ezrekben fejezhető ki. Oly nagy tehát ennek a láthatatlan mozgásnak sebessége, hogy hozzá más, szemeinkkel látható mozgásoké nem is hasonlítható. A sebesen szálló keselyű, az őrülten rohanó vihar, vagy a szédítően haladó gyorsvonat meg sem közelíti gyorsaságra nézve azoknak a kicsiny részecskéknek mozgását, melyek p. o. egy darab vasban, egy kavicsban, egy pohár vízben, vagy a körülvevő levegőben folytonos ide-oda útjokat teszik.

Bármily mozdulatlannak látszik is tehát valamely test, s helyét éveken, sőt évtizedeken keresztül sem változtatja, csak az egésznek külső formája az, mely változatlanúl marad, belsejében ellenben szünetnélküli a hőállapot-okozta mozgás, ha el is akarunk tekinteni ama más mozgásoktól, melyeket ugyan e testben a hang, a fény, az elektromosság stb. okozhat. A hőállapot-okozta rezgés mozgásban tartja a mi saját testünknek minden részeit, az állati életnek minden nyilvá- nulásait, a növényeket, az ásványokat, egész hegy- lánczokat és tengereket, sőt ezt az egész iszonyú gömböt: a földet magát.

De hát a föld nemcsak eféle mozgásokban vesz részt. Nemcsak egyes kicsiny, szemmel többé észre nem vehető részei mozognak szakadatla- núl, hanem ő maga is az ő egészében, mindazzal