Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
Idült gyomorhurut 49 útján való kiürítését előmozdítja. Mindezen behatások fokozott mérvben nyilvánulnak a lúgos-sós savanyú, vizek használatánál, melyek különösen az idült gyomorhurutnak izomatoniával járó alakjainál nyújtanak kiváló sikert. A glaubersós vizek bő kénsavas natrium tartalom mellett tetemes ketted szénsavas nátriumot, konyhasót és némelyek szabad szénsavat is tartalmaznak; találhatók köztük hideg források -(Ivánda, Marienbad. Franzensbad, Rohitsch, Tarasp stb.) és meleg források (Karlsbad vizei). E vizek legkiválóbb képviselőit, a karls- badi források vizeit tartva szem előtt, ezeknek évszázadok óta gyomorbajoknál tapasztalt kedvező hatásának magyarázatára vonatkozó eddigi ismereteink szerfelett hézagosaknak mondhatók. Hatásuk kétségtelenül különösen a kénsavas nátronnak tulajdonítandó ; habár e sónak hatását kiválóan a tápcsatorna alsó részére, a bélre gyakorolt befolyásában kell keresnünk, e források vizeinek gyomorbajoknál oly régen tapasztalt sikeres alkalmazása a gyomorra, illetve annak működéseire gyakorolt közvetlen helybeli hatását jogosan feltenni engedi. Ehrexreich73 kísérleti alapon vizsgálta meg Bókay Á. laboratóriumában a sulfátos ásványvizek hatását a gyomormozgásokra. Kísérleteiben kimutatta, hogy a natrium sulfuricum erősen élénkítő befolyást gyakorol a gyomor mozgásaira, amennyiben az azokat kiváltó ideg- és talán izomelemeket is izgatja. Az általa vizsgált sulfátos vizek közül a gyomor mozgásait legerősebben befolyásolta az ivándai viz. azután a koritnyiczai és karlsbadi vizek hatottak élénkitőleg a gyomor peristalticájára. A külömböző vizek a test hőmérsékénél jóval alacsonyabb és magasabb hőfoka és változó mennyisége nem befolyásolta különösebben azoknak gyomormozgást kiváltó hatását. Leube74 a glaubersós ásványvizek therapeuticus alkalmazásának leglényegesebb hatását a gyomor tartalmának a vékonybélbe való kihajtásában látja. Pfeiffer75 a glaubersóuak az emésztésre gyakorolt befolyására nézve oda nyilatkozik, hogy az 024—4-/0-os töménységben lassitólag. illetve gátlólag hat a rostonya emésztésére; ugyanezt találta Klikowitz,76 aki a sónak már kis mennyiségétől a peptonképződés akadályozását észlelte kísérleteiben. Jayvorski,77 aki a karlsbadi viznek hatását részletes tanulmány tárgyává tette, azt találta, hog}' az kis mennyiségben a gyomornak nedvelválasztását és emésztő képességét előmozdítja. ha azonban nagy mennyiségben alkalmaztatik huzamosan,
