Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
30 Dr. Hirschler Ágoston (Basch), melyekben a szédülési rohamot táplálék felvétele által megszüntetni sikerült. Leube10 egy esetet közöl, melyben a tünet elő volt idézhető, ha a hanyatt fekvő beteg gyomortájára gyakorolt nyomás után a beteg álló helyzetet foglalt el. Magyarázatára nézve Leube utal azon Meyer és Pribram által leirt élettani kisérletre, mely szerint a gyomorfalnak erőművi ingerlése az literes vérnyomás növekedésére s evvel együtt koponyaürbeli nyomásingadozásra vezethet. Más esetekben a helyiszonynak (agoraphobia, Westphal) nevezett ideges tünet észlelhető. Ugyané csoportba sorolható az asthma dyspepticum neve alatt leirt tünet- csoport, melynél a betegek rohamokban jelentkező nehéz légzésről panaszkodnak, melyet szivdobogás, rendetlen, sőt kihagyó érverés és erős felhasi lüktetés kisérhet. A leirt tünetek különösen emésztés közben lépnek fel és rendesen meg szoktak szűnni, ha a gyomor tartalma a belekbe ürült, vagy ha gázok felböfögése közben a gyomor feszülése megszűnik (Ewald). A tárgyilagos tünetek vizsgálatánál a következőket találjuk : A nyelv ritkán tiszta, rendesen fehér, vagy szürkés-fehér lepedékkel bevont, mely különösen annak hátsó részére terjed ki, mig szélei és csúcsa gyakran feltűnően pirosak. A nyálelválasztás többnyire fokozott, a betegek szájából kellemetlen bűzös szag áramlik. A gyomortáj puffadt, nyomásra mérsékelten érzékeny; tapintása feltűnő jeleket nem szokott szolgáltatni; esetleg a gyomor falazatának vagy a pylorusnak megvastagodása kifejezett ellenállás érzését nyújthatja. Ha az idült gyomorhurut kapcsán a gyomor tágulata következik be, tapintás és kopogtatáskor ennek — a gyomortágulatról szóló fejezetben részletezendő — jelei mutatkoznak. A tárgyilagos vizsgálatnak leglényegesebb részét a gyomor tartalmának vegyi vizsgálata nyújtja. Az idült gyomorhurut a nyálkahártyának rendesen nagy területére terjedvén ki, a mirigy- sejtek elválasztó működését csökkenti. Mig könnyű esetekben vagy a betegség kezdetén a szabad sósav még kimutatható ugyan a gyomornedvben, bár mennyisége kevesbedett, a folyamat előrehaladtával a szabad sósav teljesen hiányzik és vele együtt a pepsin mennyisége is kevesbedik. A nyálkahártya nag}' kiterjedésű atrophiájánál a nyálkahártya elválasztó működése teljesen megszűnvén, a gyomornedvben szabad és kötött sósav hiányzik, sem pepsin, sem oltó-fermentum nem mutatható ki. Azon szoros
