Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Gyomorrák
Idegen testek és élődiek a gyomorban 159 bélből az ascaris lumbrico id m, a taenia, továbbá a májban, lépben, csepleszben székelő echinococcosok áttörés útján juthatnak a gyomorba. Az irodalomban több eset van feljegyezve, melyekben sajtpondrók, kiilömböző légyálczák (musca domestica, m. vomitoria, anthomya scolaris, a. canicularis) a tápanyagokkal a gyomorba jutva, abban heveny hurutot okoztak. Ilyen eseteket írtak le Küchenmeister2, Gerhardt3, Meschede4, Lublinski5, Senator6, Hildebrvxdt 7, Scheiber8. A növényi élősdiek sorából előfordulnak penészgombák; a sarjadzó gombák közül a Saccharomyces cerevisiae: fehérvérsejtek nagyságával bíró, erősen fénytörő testecsek alakjában, melyek legtöbbször hármas csoportban függnek össze, jód-jódkálium-oldattal sárgás-barnára festődnek. Gyakrabban fordulnak elő a hosszirányban sűrű csoportokban összeálló, tojásdad vagy ellipticus, erősen fénytörő élesztő gombák. A soor (oidium albicans) a gyomorban ritkán fordul elő, melynek hengerhámmal borított nyálkahártyája szaporodásának kedvezőtlen talajt nyújtván, s majd kisebb fehér foltokat, majd nagyobb háríyaszerü felrakodásokat képez. Igen ritkán található a gyomorban a penicillium glaucum és a favus (Kundrat9). Hasadó gombák rendes körülmények között is előfordulnak a gyomorban, nagyrészben a tápanyagokkal vagy a szájiirből jutnak a gyomorba. A gyomorban lefolyó kóros erjedési folyamatok létre jövetele egyes hasadó gombák jelenlétéhez fűződik, ilyenek a tejsav bacillusa, a vajsav bacillusa és a mycoderma aceti a nekik megfelelő erjedésnek okozói. Ezeken kívül a microorganismusoknak egész sora fordul elő a gyomorban (sarcina ventriculi, bacillus geniculatus stb.), melyekről a bevezetésben részletesen volt szó. A gyomorban előforduló pathogen baktériumok közül a lépfene- bacillus, a cholera-bacillus érdemelnek említést. IRODALOM. 1. Id. Eichhorst Handb. d. spec. Path. u. Ther. II. p. 172. — 2. U. ott p. 170. — 3. Jenaer med. Zeitschr. Bd. 9. — i. Virchows Arch. Bd. 36. — 5. Deutsche med. Wochschr. 1885. No. 44. — 6. Béri. kiin. Woch. 1890. No. 7. — 7. U. o. No. 27. — 8. Orvosi Hetilap 1891. 23. sz. — 9. Wiener med. Blätter 1884. No. 49.
