Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az egyiptomiak orvostudománya
80 SZÜLÉSZETI PAPYRUSOK. Westcarpapyrus. Műtétek. Nőgyógyászat. reakciót írja elő: „Az asszony vizeletével naponta kell megöntözni a búzát és rozsot. Ha mindkettő növekszik, úgy az asszony rövidesen szülni fog. Ha nem növekszik, nem terhes és nem fog szülni. Ha a búza növekszik jobban: fiú várható, ha a rozs növekszik erősebben az leánymagzatra mutat.“ (Manger, a würts- burgi gyógyszertani intézetben végzett vizsgálatainál, hasonló módon azt találta, hogyha a búza növekedett jobban, több fiú született, ha pedig a rozs növekedett jobban, úgy többnyire leánymagzatok jöttek a világra.) A sterilitás eldöntésére a Brugsch-papyrus 193. és 194. §-a intézkedik. Eszerint az összezúzott görögdinnyét olyan asszony tejével kell keverni, aki fiút szült. Ezt a keveréket vagy szájon át kell beadni a meddőségre vizsgálandó asszonynak, vagy a hüvelyébe fecskendezni. Ha az asszonynál hányás lépne fel, megvan a lehetőség a terhességre. Ha azonban felfúvódott tőle, úgy meddőséget lehet jósolni. Hasonló vizsgálatokon kívül számtalan olyan reakciót is írnak le, amelyeknél a különböző állatok vizelete és széklete szerepel, mint képzelt hatóanyag. Az 1200-ból származó londoni-papyrus tanúsága szerint az akkori orvosok a szüléseket varázsszavakkal és babonás eljárásokkal igyekeztek előmozdítani, amiből azt látjuk, hogy ez időben mágikus elemek is szerepelnek az észszerű gyógykezelés mellett. Arra vonatkozólag, hogy az egyiptomiaknál milyen helyzetben folyt le a szülés, adatokat a Westcar-papyrusból kapunk, a Kr. e. VII, századból, amelyből azt látjuk, hogy az egyiptomiak guggoló helyzetben vagy szülőszéken, illetve ölben ülve szültek. Elég elterjedt volt náluk a szülőházakban vagy templomokban való szülés. (Pl. Deir el Bachri, Luksor, Phylae stb. templomaiban), melyek fala szülési jelenetekkel volt díszítve. Az egyiptomiaknál az ikerszűlés gyakori volt. Ez feltűnt a külföldi íróknak; így pl. a görög írók több helyen kiemelik az egyiptomiak ikerszülésének gyakoriságát. Szülészeti műtéti működésűkről nem sokat tudunk, de fennmaradt műszereik valószínűvé teszik, hogy magzatdarabolást is végeztek, ismerték a könnyebb szülészeti műtéteket és halott anyán már császármetszést ejtettek. A műtéti módról és eredményeikről azonban nem maradtak fenn emlékek. Az egyiptomiak a nőgyógyászati betegségeket aránylag elég jól ismerték. Náluk, mint általában Kelet népeinél, igen elterjedtek voltak a nemibetegségek, elsősorban a gonorrhoea. Tudták róla, hogy nemcsak gennyes folyást okoz, hanem hasüregi gyulladást is és végül, hogy a meddőségnek sokszor az előrement gonorrhoea az oka. Egyrészt a nemi betegségektől való félelem, másrészt a nagyon kifejlődött testkultusz volt az oka annak a nagyfokú genitalis higiénének, amit az egyiptomiaknál találunk és amit bizonyít a rengeteg öblítésre, füstölésre és a nemi szervek kenőcseire, meg parfüméire vonatkozó számos recept. Azt lehetne mondani, hogy az egyiptomiaknál általánosan elterjedt, magasfokú genitalis-kozmetika volt szokásban. A gyógyszerek célszerű alkalmazására, vagyis a por-
