Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az egyiptomiak orvostudománya
EGYIPTOMI KULTÚRA. 65 időben kel fel, akkor indul meg az abesszínia! havasokban az olvadás, aminek eredményeként az árvíz egy hét múlva önti el egész Egyiptomot.) Egyiptom gazdagságát a földművelés nyújtotta, miért is nagy súlyt helyeztek rá. Kr. e. 2150 körül ásták meg a hatalmas vízmedencéül szolgáló Mőris tavat és építették meg a Nilus második vízesésénél a zsilipeket, majd a későbbi idők folyamán öntözőcsatornákkal hálózták be a Nilus völgyét, egyúttal lecsapolták a vadvizeket, a malária fészkeit és egészségesebbé tették Egyiptom földjét, II. Ramses alatt a Nílustól csatornát ástak a Vörös tengerig. II. Nechó alatt megásták a Szuezi csatornát, melyet II, Ptolemeus kiszélesített és zsilipekkel látott el. E csatorna az actíumi csata idején (Krisztus előtt 31.) még annyira hajózható volt, hogy Kleopatra hajói ezen menekültek át a Vöröstengerre. A régi birodalomban, melynek fővárosa Memphis volt az egyiptomi építészet a sír- és templomépítésekkel vette kezdetét. A halottak temetkezési helyéül eleinte a mastabákat létesítették, melyekből a pyramisok alakultak ki. A 3100 körül épített Kheops pyramis méreteiről fogalmat alkothatunk, ha elgondoljuk, hogy (238 m. alapjával és 145 m. magasságával) 30 m.-el magasabb, mint a Gellért-hegy a Danaparttól számítva. E pvramisban több mint 22 millió köbméter kő van beépítve.) Az óbirodalom idején a templom-építészet, oszlopaival, faragásaival már fejlett volt. A közép birodalom idején a főváros Thebe volt, Ez időben a sziklába vájt királysírok és a lótuszt szimbolizáló, oszlopokkal épített templomok tanúskodnak az egyiptomi művészet magas voltáról. Több helyen orvosi jeleneteket örökítettek meg és ezáltal nagy szolgalatot tettek az orvostörténelemnek. A falakat geometriai alakzatokkal, festett díszítésekkel látták el épúgy, mint a több emeletes, galériával bíró lakóházakat, és ezeket szobrokkal, festményekkel díszítették. Az egyiptomi nagymértékben különbözött a többi népek templomától. A szentély alja a földet ábrázolta és ékesítve volt különböző növényekkel, virágokkal, lótuszokkal. A falakra kúszó növényzet futott fel. A falakat nevezetes események képei, győzelmes hadjáratok, pharaók születése stb. tették pompássá. A templom menyezetét eget utánzó kék színre festették, csillagokkal díszítették. Az új birodalomban Egyiptom világhatalom lett Tuthmosis, Amenotis és IT. Ramses hódításaival. A külföldi, főleg asszír impulzusok hatása alatt új realizmus tette finomabbá művészetüket. A keleti hódítások kapcsán megismert parfümökkel, olajokkal a luxus is bevonult a társadalmi életbe. A libiaiak, ethiopok, asszírok, perzsák, macedónok, rómaiak, a középkorban az arabok és törökök csak merítettek az egyiptomi műveltségből. A megszállás ideje alatt Egyiptom kultúrája lehanyatlott.
