Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél
44 A SZÜLÉSZET ŐSKORA. tok létrejöttét. A primitív népek nagy csoportja súlyt helyez a szüzességre. Annak fokozottabb védelmére végzik az infibulatiot, ami alatt azt kell érteni, hogy a kis és nagy ajkakat bemetszés után összevarrják és csak ceruzavastagságú nyílást hagynak meg. Ezt az összenövést csak a házasság előtt vágják át. A terhes nő első ábrázolása egy rénszarvas csont töredékén maradt fent, mely igen jó megfigyelésről tesz tanúbizonyságot. Már a legrégibb népek is tudták, hogy a magzat rendesen koponyafekvésben foglal helyet a méhben. Ez a tény a primitiv népeknél is közismert. Pl. De Clerq az új-guineai pápuáknál ajtóra festve találta meg a 41. ábrán bemutatott képet, amely igen szépen tükrözi vissza a pápuáknak a magzatfekvéséről alkotott elképzelését. A primitív népek általában azt hiszik, hogy a magzat az anya testéből képződik, mint a gyümölcs a fán. A terhességnek és az új nemzedék létrehozásának tulajdonított fontosságban van az egyik-másik primitív népnél szokásos „asszonyuralom“ magyarázata. A meddőséget az istenek büntetésének, varázsitalok, rossz szellemek és varázslatok hatásának tulajdonítják. A terhesség ideje alatt a nők megszokott munkakörüket tovább végzik egészen a szülésig. A terhesvédelemnek primitív formáját sem találjuk meg ná41. ábra. Az embryo az anyaméhben a pápuák képzelete szerint ezen általuk rajzolt módon helyezkedik el. (De Clerq után). 40. ábra. A terhes nő legrégibb ábrázolása. A nő mellett iramszarvas lábak láthatók. (Pieite után.)
