Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél

A SEBÉSZET ŐSKORA.

39

agyechinococcusok, az agydaganatok. Ezekre az utóbbiakra következtetni lehet a koponya-csontok hiányaiból, melyek a daganatok nyomásának uzuráló hatására keletkeztek. A koponyacsont daganatai közül a chammünsteri lelet osteomát tár a szemünk elé. A trepanált csontszélek sarjadzása és begyógyulása bizonyítja nekünk utókornak, hogy ezeket a műtéteket a történelem előtti időben valóban élőkön végezték. (Az is előfordult, hogy ugyanazon koponyán két ízben is készítettek léket.)

Az őskorban a koponyaléke- lések igen elterjedtek lehettek, hiszen Franciaország barlangjaiból dolmáiból több mint 200 jól gyógyult, lékelt koponya maradt fenn. Ezeket a műtéteket kő-vésőkkel és kő-fürészekkel végezték, amilyeneket a 31—32. ábráink feltüntetnek. Az eltávolított csontlemezt faragásokkal ellátva és átlyukasztva, fontos amulettként viselték. A ko- ponyalékeléssel egyenértékűnek lehet tekinteni azokat a T-ala- kú „sincipital“ benyomásokat, amelyeket a felfedező Manouv- rier szerint csak női koponyákon lehet találni. Valószínűleg a koponya bőrének bemetszése után égetéssel hozták létre. A kopo28. ábra.

Kőkorszakbeli koponya gyógyult kettős koponyalékeléssel. (Wilke után.)

29. ábra.

Történelem előtti korból fenntmaradt csigolya beoyógyult bronznyíllieggyel. (Meyer Steineg és Sudhofí után).

20. ábra. T. sincipital. (Hovorka és Kronfeld után.)