Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél
A SEBÉSZET ŐSKORA. 57 pően jól gyógyította. Sínekbe rakta. Topinard, Tillmans és a kiváló sebészeknek egész sora elismeréssel adózik az őskor névtelen sebészeinek művészete iránt. Azt lehet mondani, hogy 50°/t,-a a töréseknek jól gyógyult. Azokban az esetekben pedig, melyekben a gyógyeredménvek kifogásolhatók vagy rosszak, legtöbbször genyezéses folyamatok mentek végbe, illetve az illetőt nem hozzáértő ,.csontrakó ember“ kezelte, hanem hozzá nem értő ,.kuruzsló.“ Általában gyakori volt csonttörésnél a csontvelőgyul23. ábra. Kraoinai ember gyógyult kulcscsonttörése. (Wilke után.) ladás. A chammünsteri leletek szerint 19 combcsont törés közül 11 gyógyult csontvelő gyulladás kíséretében. A ficamok aránylag ritkán fordultak elő. Illetve az is lehet, hogy idejekorán helyretették azokat. Ficamról a legrégibb emlékünk a neandervölgyi ember balkönyökének ficama (Schwalbe), melyet nem tettek helyre s ezért a felkarcsont valamint orsócsont proximalis vége deformálódott. A többi ficam-emlékek közül legérdekesebb a Vendée melletti megalith-sírból előkerült csontvázon megállapított atlasz-ficam, melyet Baudouin ismertetett. A hólyagkő már az őskorban is gyakori betegség volt. Valószínű, hogy ezt is operálták abban az időben, amikor a koponyalékelése- ket is oly nagy gyakorlattal és ügyességgel végezték. Legalább erre lehet következtetni az egyik izlandi mondának erre vonatkozó részéből. Ugyanis egy kőbeteg, ki nem tudott vizelni, már közel volt a halálához, amikor a kőmetsző-csa- ládból származó híres sebészhez (skalde-hez) Rasn Sveinbjorsson hoz fordult. Ő a követ a has masszírozásával, a húgycsőbe vezette, előtte és utána lekötötte, közbül felvágta s a nyíláson két követ 21. ábra. Atlas-ficam egy vendée-i sírból. (Baudouin és Lacouioumére után.)
