Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél
A SEBÉSZET ŐSKORA. 55 okozójául, azok működéséi vélték megérezni a szélben, viharban, földrengésben, fehőben és különböző látomásaikban. Az ő szemükben a természet hatalmas megnyilatkozása magában természetfeletti volt. És ha a megszokottól eltérő jelenséget tapasztaltak, abban a Jó vagy Rósz akaratát sejtették. Épígy égíjelt véltek felismerni az álomban vagy betegségben. Huxley találóan jegyezte meg, hogy az orvostudomány tulajdonképen a primitiv népeknél vette kezdetét azzal, hogy a tapasztalat folytán megismerkedtek a nyers növényeknek, mérgeknek hatásával és ezeket az anyagokat alkalmasnak látott esetekben alkalmazták. A legerősebb mérgeket nyilméregnek használták, melyek legtöb- bike az idegvégződések, izmok, illetve szív megbénításával ölték meg az embereket, állatokat. Lassan gyűjtöttek tapasztalatokat a sebkezelések, csonttörések, ficamok, szülések körül is. Az e téren tapasztalt öregeket nagy tiszteletben részesítették, véleményüket alkalomadtán kikérték. így alakult ki náluk lassan a népies orvostudomány. 20. ábra. A primitív népek varázs- és orvosszerei, baloldalt kés azután scarificator és 3 gyógyulást hozó idol. (A jénai orvostörténelmi múzeumból. Meyer- Steineg-Sudhoff után ) 19. ábra. Kretin koponyája a chammünsteri csontleletekből. (R Jäger utánö 3*