Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

I. rész. Az őskori orvosi tudás - A kultúrember kifejlődése

A HOMO RHODEZIENSIS. 29 13. ábra. Az álkapocs képe gipsz önt­vény alapján. (Leche után). Afrikában is megtaláljuk az ősember nyomait, amelyek a rhodeziai típusnak felenek meg és csontméreteík alapján a né­gertípushoz tartoznak. Sziklarajzaik igen hasonlítanak a spa­nyolországi barlangokban találtakéhoz, de mások a rajzok té­mái, amelyek kafferbivalyokat, struccokat és más afrikai álla­tokat örökítenek meg. A transvaalí bushmanok az ugróorosz­lánt, orrszarvút, elefántot már ki is festették barlangjaik falán. Ázsiában a nyugatszibériai barlangokban talált rajzokat egy sza­mojédekhez hasonló néptörzs, fekete és vörös színnel mázolta ki. E rajzok témái a szamojédek primitív gondolatvilágát tük­rözik vissza. Amerikában főleg Közép- és Dél-Amerikából ke­rültek elő e korszakból csontok. Nyilvánvaló tehát, hogy e korban már minden földrésznek megvolt a kialakult embertípusa. Afrika déli részében feltalált csontmaradványok mutatják a négertípus ősemberét. E leleten feltűnik a szemöldök hatalmas előugrása és a homlok teljes hiánya. Ennek ellenére ez az ember­típus már fejlettebb alaknak felel meg, mivel az állkapocs nem ugrik elő. 14. ábra. A rhodeziai ember koponyája. (Pouton és G. E. Smith rajza után). Rhodeziai ember.

Next

/
Thumbnails
Contents