Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
250 A NŐI NEMISZERVEK BONCTANA . Anatómia. Soranos. szám. Augustus idejében már a flotta legénységét sem tudták született rómaiakból összeállítani. Galenos idejében pedig annak is a felére csökkent a születés, ami az idegenből történő csoportos bevándorlással együtt sem érte el a halálozás számát. E mellett a járványok is tizedelték a lakosságot Ezek a viszonyok Róma bukásához kellett vezessenek, hiába küzdöttek ellene az államférfiak. Camillius cenzor megadóztatta az agglegényeket, a földkiosztásoknál előnyben részesítették a gyermekes családokat (a gyermekek száma arányában). A Poppea törvény szerint a nőtlen nem örökölhetett, a gyermektelen család csak fél örökséghez juthatott, de Tacitus szerint ez sem használt már. Miként az orvostudomány csak akkor indulhatott fejlődésnek, amikor az orvosok megismerték az emberi szervezet felépítését, összetételét, úgy a szülészet és nőgyógyászat művelésének is előfeltétele volt a bonctani viszonyok megismerése. E fontos kérdést régente elhanyagolták. Fantasztikus elméletekkel magyarázták a férfi és női szervezet közötti különbségeket. Alexandriában Herophílos volt az első, aki felismerte a petefészket és annak rendeltetését. Ezáltal fényt derített a női szervezet kialakulásának lényegére. A kezdet tehát már meg volt adva, de a nemi szervek anatómiájának pontos kiderítése még sokáig \áratott magára. Az időközben végzett állat boncolások téves nézeteknek szolgáltak alapjául. Pl. ezek révén a méhet két szarvú szervnek tartották, melynek kiöblösödését úgy fogták fel, mint a kotiledok megtapadásának helyét. Cornélius Celsus is csak röviden emlékezett meg hatalmas művében a nemi szervek és a medence bonctani viszonyairól. Rufos a superfoetatioról valamint a női meddőségről értekezett. A női nemi szervek anatómiáját pontosan írta le, megemlékezett a kiitorisz- ról, a hüvelyről és a mén egyes részeiről. Ismerte a tubának a méhürbe való szájad- zását és tudta, hogy a medencecsontok között a szimfi- zis porc foglal helyet, hogy szülés alatt a medence tágulhasson. Kr. u. a II--ik szazadnak kellett elkövetkeznie, amikor Soranos és Galenos kidolgozták e kérdést. Soranos maga is boncolt és nagy súlyt helyezett a női nemi szervek anatómiájának megismerésére. Az előbbi idők felfogásával szemben hangsúlyozta, hogy a méh nem két187. ábra. A méh legrégibb ábrázolása Soranos művének a IX. században történt kiadásában. (Weidler után).
