Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
212 GALENOS ORVOSTUDOMÁNYA. Rufos. Galenos. legalább szenvedéseiken segítsenek. Gyógyszerkincse szegényes volt és nem lépte túl a házi szerek alkalmazását. A-z alexandriai iskolából kikerült Rufos nemcsak az ott tanult bonctani és kórbonctani tudást vitte magával, de azokat saját maga még jobban kiépítette. A szemídeg kereszteződés és számos anatómiai felfedezés neki köszönhető. Általában az idegrendszer kutatása volt főtémája, melynek alapján az idegeket úgy tekintette, mint amelyek közvetítik a szervezet minden funkcióját. A betegségek diagnózisát, lefolyását és gyógykezelését kiváló módon figyelte meg és írta le. Ő nevezte el az érdaganatot „aneurysmanak“. Azonkívül behatóan értekezett a vese és húgyutak betegségeiről. Róla Galenos is a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg. Orvosi működése annyira kivált, hogy Vellman, Rufost Galenos fölé helyezi. Galenos az ókor legnagyobb orvosa természetesen nem tartozott egyik orvosi irányzathoz sem, hanem tudása, tapasztalata révén maga alkotott irányzatot és pedig kutatáson, kísérleten felépülő rendszert. Elődeitől azt vette át, amit helyesnek talált, így tehát mégis az eklektikusokhoz sorozhatjuk. Atyja Nikon pergamosi építész megálmodta, hogy az istenek fiát orvosnak szánták- Galenos atyja kívánságára otthagyta a filozófia tanulmányozását és az orvostudományokra tért át. Tanulmányait javarészt Alexandriában végezte, majd kilenc évig külföldi iskolákban bővítette tudását. Visszatérve Pergamosba gladiátor-orvos lett. E működése közben a sebkezelés terén is tapasztalatokat szerzett. Innen került a ,,grecu- lus“ Rómába, ahol szónoki képességével, faszcináló egyéniségével és hatalmas tudásával bejutott az előkelő körökbe. Anatómiai és fiziológiai kutatásait tovább folytatta, de Galenos nagyvonalú munkáit, nézeteit kortársai nem értették meg, amiről sajátmaga is panaszkodott. Kiválósága és sikere sok irigyet szerzett számára Rómában orvostársai között, akik sem tudásban, Bem becsületes munkában nem vehették fel vele a versenyt. Hogy megszabaduljanak a kellemetlenül sokat tudó vetélytárstól — az ilyen esetekben ma is használatos — intrikához és alaptalan vádaskodáshoz folyamodtak. Azzal vádolták, hogy egyik riválisát egész személyzetével együtt megmérgezte. Galenos kénytelen volt menekülni — a kor szokásának megfelelően — Rómából, ahol hamis tanúk esküjére könnyen kivégezték a vádlottakat az igazság nevében. Marcus Aurelius császár hívására csakhamar visszatért Rómába, mint udvari orvos. Előkelő állásában is teljesen a tudománynak szentelte munkás életét 72 éves korában bekövetkezett haláláig. (Kr. után 207.) Mielőtt a tulajdonképeni orvosi rendszerével foglalkoznánk, fontos röviden ismertetni bonctani és élettani kutatásainak eredményét. Az anatómiai tudást jelentősen vitte előre, bár hibájául róható fel. hogy a disznó, a majom és más állatboncolásoknál talált eredményeket minden további nélkül átvitte az emberre, így kutatásaiba hibák is csúsztak be. A csonttan az ő korában
