Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya

A PNEUMATIKUSOK ORVOSTUDOMÁNYA.

209

tett be a görög orvostudományba, tályog megnyitásoknál a beteg területekhez alkalmazkodó kis bemetszéseket végzett, hogy a heg szép maradjon. Jól tárgyalta a sipolyok kezelési módját. Csont műtéteknél hirdette, hogy az ép csontban kell operálni; a fisztulá- kát kiirtotta. Tökéletesítette a kőmetszést és egyéb műtétek kiviteli módját, tracheotómia végzésére a második és harmadik légcsőgyűrű között harántirányban végezte a bemetszést. Az ane- urysmákat szabaddá téve mindkét végnél kétszeresen lekötötte, a zsákját megnyitotta. Műtétéinél bélből készült varró anyagot használt, ami a catgut ősének tekinthető. Antyllos lényegesen megjavította a plasztikus műtétek végzési módját. Ő alkalmazta először a pupilla alatti bemetszést a hályog eltávolítására. A mind magasabbra szárnyaló római sebészettel kapcsolatban nincs értesülésünk a műtéti sebek gyógyulásáról, de a kiterjedt sebészeti működésről arra kell következtetni,

168. ábra.

Római csontlelet fém sérvkötővel. (Deneffe után).

169. ábra.

Sebészeti műszerek, csipeszek, ollók, kések, kanule, a müncheni múzeumban. (Brunn után).

hogy jók voltak műtéti eredményeik, mivel kínosan ügyeltek a tisztaságra. A műtétek körüli tisztaság keresztülvitelét megköny- nyítette az, hogy műszereik egy darab fémből voltak készítve, (ezzel szemben a középkorban csaknem a legújabb időkig díszes fa és szaru fogantyúkkal, betétekkel ellátott, tehát nem tisztítható műszerek voltak használatban.)

Az iskolának kiváló érdeme volt a sebészet kiművelése és magas tokra emelése.

14