Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
A METODISTÁK ORVOSTUDOMÁNYA. REALIZMUS. 205 munkára.. E miatt helytelenül, compillatornak tüntetik fel. Szemére vetik hiszékeny voltát és „babonásságát“, mivel nem létező csodálatos állatokról is megemlékezik, illetve az állatokat valószínűtlen tulajdonságokkal ruházza fel. Ez a beállítás helytelenül vádolja, mivel korában mindenki hitt azokban. Munkájában sokat foglalkozik orvosi kérdésekkel, melyek azonban érték nélküliek. Érdekesebb része benne az, hogy ajánlotta hályogműtétek előtt az „anagalis“ (Belladonna) növénynek a szembe való cseppentését, hogy általa a pupilla kitágúljon és ezzel a hályog-kivonó műtét könnyebb legyen. Saját bevallása szerint művében azért foglalkozott gyógyítási kérdésekkel, mivel gyűlölte az orvosokat és remélte, hogy könyve révén polgártársait függetleníteni tudja az orvosoktól. Talán nem érdektelen annak megemlítése, hogy korában az volt a hiedelem, hogy a szív összefügg a balkéz negyedik újjával. (Digiti cordis). Ez az elképzelés azon az alapon alakulhatott ki, hogy a szív saját ereinek elmeszesedésekor fellépő fájdalom az „angina pectoris“ a balkarba, illetve kézbe sugárzik ki. A szív és a gyűrűs újj ezen képzelt összeköttetése révén fejlődött ki már a rómaiak idejében az a szokás, hogy a jegygyűrűt erre az újjra húzták, mely a szívvel van összeköttetésben. Scribonius a Kr. utáni első században udvari orvosa volt Claudiusnak, akit Britaniába is elkísért. Főleg belgyógyászati kérdésekkel foglalkozott s ezen belül is a terápia, a gyógyszeradagolás érdekelte. Művei közül legértékesebb volt ,,a com- positione medicamentorum“ című könyve, amelyben betegségek szerint csoportosította és válogatta össze a jóhatású gyógyszereket. Ezzel igen jól használható gyakorlati könyvet adott kézbe kora orvosainak. A gyógyszerek között szerepelt nála az ópium, ,,az elektronos hal,“ melyet fejfájás ellen is ajánlott, azonkívül igen sok csodaszer. Az utóbbiakkal előfutárja lett az orvostudományban a mágiának, amely csak a következő századokban mételyezte meg az orvostudományt. Thessalos (Nero idejében Rómában élő orvos), rámutatott arra, hogy az asklepiadesí tanok nem elegendők a betegség megismerésére és gyógyítására. Ezeket a tanokat ő tovább építette. Különös érdeme az, hogy élesen elkülönítette a krónikus betegségeket az akutaktól.. Nézete szerint a kettő közötti különbség abban található meg. hogy az akut betegségek inkább általános tüneteket okoznak, amelyek mellett lényegesebb szövet elváltozások nincsenek, illetve rövid időn belül nyomtalanul eltűnnek. Ezzel szemben a krónikus betegségeknél a szövetek elváltozása van előtérben, amelyet kezelésekkel vagy nem, vagy csak kis mértékben tudunk befolyásolni, az általános tünetek pedig hiányoznak. Épen ezért különböző anyagcsere kúrákkal igyekszik a szervezetet áthangolni. Pl. böjtölésekkel, erős gyógyszerekkel a szervezetet legyengíti, majd megfelelő előírásokkal erősíti, hogy újabb életviszonyok közé kerüljön. Tehát a diétának és életmódnak generális megváltoztatásával, erős gyógyszerek adagolásával akarta aktiválni a krónikus betegségeket, hogy Scribonius Largus. Thessalos.
