Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
AZ ALEXANDRIAI NŐGYÓGYÁSZAT. 191 A helyi megbetegedésen kivül hosszasabban foglalkozik a hisztériával. Leírja, hogy a hisztériás nő hánykolódik, nehezen beszél, érzéketlen, pulzusa gyors és kicsi, lehet öntudatnál, de delirálhat is, láza nincs; a hisztériással szemben az epileptikus szája habzik, pulzusa nagy. A női betegségek ismertetésén kivül Kleopatra azok gyógykezelésével is bővebben foglalkozott. Főleg növényi és állati gyógyszereket alkalmazott, leginkább italok, kenőcsök, pesszáríu- mok és füstölések alakjában. A meddőség ellen ajánlta, hogy 1 hétig ne végezzenek hüvelyi tisztálkodást a meddő nők (ennek jelentősége abban van, hogy az egyiptomi nők nemi kozmetikája túlságosan elterjedt volt és gyakran akadályozta meg a bevitt kozmetikus szer a fogamzást. Célszerűnek tartotta a mérsékelt test- gyakorlást, daganat esetén azok eltávolítását, a férfi hypospadiá- jának műtéti megszüntetését. A hüvely betegségeinél különböző gyógyszerfőzetekkel, olajokkal pesszáriumokkal igyekezett eredményt elérni. A vulva fekélyeket fémsóba mártott tamponokkal, kénes füstölésekkel kezelte. A viszketés csillapítására azt ajánlotta, hogy özvegyek újjukkal piszkálják a vulvát, szüzek viaszból, salétromból és egyéb anyagból készített phallust használjanak. A méhgyúlladást érvágással, massage-al és borogatással kezelte. A fekélyeket borkőoldattal mosogatta. A hisztéria kezelésére az orr alá bűzös anyagot tartalmazó szereket tétetett, alúlra jószagú füvekkel megszórt füstölőt alkalmazott, azzal az elgondolással, hogy a betegség a jó illatok felé fog elszállani az orron keresztül. Vérzések esetén ecetes támpont alkalmazott a méhszájra, hogy a romlott vér ne alvadjon meg, hanem jobban ürülhessen ki. Általában Kleopatra receptjei közül a legnagyobb helyet a különböző olajos, gyantás, viaszos pessariumok foglalták el, amelyekbe különböző illatos és edző szereket írt elő.Gyógyszerkincsében jelentős szerepet játszottak a fogamzást elősegítő, a meddőséget megszűntető, valamint az elmaradt havi bajt megindító szerek tömegei. Orvostörténelmi szempontból nem fontos az a kérdés, hogy a Kleopatra nevéhez fűződő munka az ő egyéni tudományát tük- rözteti-e vissza vagy mások írták az ő neve alatt, a fontos az, hogy e műben fentmaradt Kleopatra korának nőgyógyászati tudománya. (Az orvostudományt a későbbi időkben, a római impérium alatt is főkép görög származású orvosok gyakorolták, ezért róluk a római birodalom orvostudományánál fogunk megemlékezni.) A bábákról, akik a szülésnél segédkeztek, már Homeros megemlékezik. Később, az orvosi tudomány fejlődésével lépést tartva, a bábamesterség is mind nagyobb fontosságra és tekintélyre tesz szert. A bábák nemcsak normális szüléseket vezettek, hanem szülészeti műtéteket is végeztek a ,,szülőintézetekben.“ Plato szerint, a bábáknak joguk volt abortust is létrehozni akkor, ha a foetus még fiatal volt; ha azonban a terhesség már előrehaladt, magzatelhajtást végezni már nem állott jogukban. A görögöknél a bábamesterség intézményesen volt rendezve. Méltó volt c) kezelések. Bábaság.
