Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. 177 szik s ez a két edényrendszer egymástól élesen el van kü lönítve. Azt a jelenséget, hogy élőben az artériából is jön vér, úg} magyarázta, hogy a ,,natura abhorreb vacui“ elve alapján a vénából az artériába folyik át a vér, ahonnan a pneuma fecskendezve nyomja ki. Nézete szerint az életenergia a levegőből jut a tüdőbe, a tüdővénán át a bal szívkamrába, ahonnan a véráram útján oszlik el az egész szervezetben. Megkülönböztette a tüdő és szív-vérkört. Élettani kutatásokat végzett a különböző életműködések megismerésére. Ennek alapján kimondta, hogy az izom működést az idegek irányítják. Az izom működést azzal magyarázta, hogy az agyvelő akaratára az idegek közvetítésével az artériákból levegő jut az izomzatba, amely felfúvódás által meg rövidül, összehúzódik és hozza létre a mozgást. Era- sistratos megfigyelőképessége és éleslátása meglepő volt. Ismerte az arthritisek kórbonctani elváltozásait; a májzsugorodást, következményének tekintette az általános vizenyőt. Ismerte a tüdőgyulladásnál beálló tüdővérkörbeli pangást. Felismerte, hogy kígyómarásnál megváltozik a máj működése. Egyszóval a betegségek megítélésénél értékelte a kórbonctani leleteket, de hibája volt, hogy minden be- tegséget ,,a plethora‘‘-ra akart visszavezetni. Ugyanis a betegséget úgy foga fel, hogy a szervezet normális működését valamely elváltozás akadályozza, és azt tartotta, hogy ezt az elváltozást legtöbbször a meg nem emésztett anyagok okozzák, amely állapotot plethorának nevezett. Ezen a felfogáson alapult a gyógykezelése is, mivel a plethorát igyekezett általánosan ható szerekkel: hánytatókkal, hashajtókkal, húgyhajtó és izzasztó szerekkel, továbbá diétával, fürdővel és érvágással gyógyítani. Ezenkívül alkalmazott helyileg ható szereket: borogatásokat, égetéseket, piócákat. Az alexandriai iskola orvosai ismerték és alkalmazták a narkózist opium és mandragora kivonat alakjában. A műtétek fájdalommentes elvégezhetése nagy hatással volt az akkori sebészet fejlődésére. Az érlekötések felfedezése pedig meg adta a lehe146. ábra. Sebészi műszerek az alexandriai korból. Balról jobbra: csipesz, magfogó, seb- lapoc, inmetszö, kis sebészi zsebfelszerelés, (Meyer—Steineg után). 12 Sebészet.
