Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
172 AZ ATHÉNI ISKOLA. zavarokat, vízvérűséget (fehérvérűséget?). A vérlebocsáj tások alapján a vérnek különböző betegségeknél tapasztalható eltérő színét stb. A vér rothadásából származtatta a genyet, amely viszont rothasztólag hat a szövetekre is. A test hőmérsékletét a szív melege, a táplálékok gőze hozza létre. A hőmérsékletet szabályozza az agy és a tüdő. Az érzés székhelye szerinte a szív, amely az érzékszervekkel csatornákon át közlekedik. Értekezett az élet egyéb megnyilvánulásairól is; pl, a hajhullásról, őszülésről stb. Szülészeti szempontból érdekesek a nemi élettel és fogamzással kapcsolatos vizsgálatai. Azt tartotta, hogy maga- sabbrendű állatoknál és embereknél az ondó és a menstruációs vér elegyedéséből származik a magzat. Az alacsonyabbrendű állatok: pl. békák rothadó anyagból spontán jönnek létre. A csirke embriót naponta követte nyomon a teljes kifejlődésig. Foglalkozott a sexuális élet, a havítisztulás, a terhesség és szülés kérdéseivel. Bizonyos mértékig az átörökléssel, az öröklött bajokkal, valamint az újszülöttek élettanával. Aristoteles buzgó kutatása a természettudományok terén a fent közölt példák alapján is legnagyobb tiszteletet vívta ki maga iránt, de mivel tapszatalata kevés, megfigyelése fogyatékos volt, hibás következtetések révén csak hibás eredményekhez jutctt. Sokszor a jelenségeket csak deffiniálta, de azokról azt hitte, hogy a történések lényegét derítette fel. Máskor kevés adat alapján általános törvényeket vont le és természetesen helytelen eredményekre jutott. Mindezek azonban nem vonnak le érdeméből, mivel reális tudása, szorgos kutatása azt eredményezték, hogy semmiből egy új világot teremtett. Megállapította, hogy a természetben semmi sem történik ok nélkül. Aristoteles jelentősége korában ugyanaz volt, mint kétezer év múlva a Darwiné, A természettudós Aristoteles megett messze elmaradt a filozófus, akinek gondolatmenete bár hibátlan volt, de mivel a kiindulási pontja volt a hibás, helytelen következtetésekre jutott. A sors iróniája, hogy a természettudós nem talált hozzá hasonló követőkre, a filozófust ellenben kétezer éven át irányadónak tekintették a bölcseleti iskolák, csalóka indukcióval, szóbeli meghatározásaival és tündöklő dialektikájával együtt, ami viszont nem előnyére, de inkább kárára volt az orvostudománynak. c Amíg a knidosi iskola a betegségi tünetek sematizidására .törekedett, hogy a betegségeket könnyen felismerni és gyógyítani lehessen, amíg a kos-i iskola a gyógyítás művészetének kifinomítását tűzte maga elé célul, addig az athéni iskola azzal jellemezhető, hogy nemcsak a betegségek jelenségeit kutatta, hanem igyekezett megismerni az egészséges embert, annak bonc- canat és élettanát, amint azokat Dioklesnéi és Aristotelesnél látni lehetett. Ők már igyekeztek mélyebbre hatolni az emberi életműködés megismerésében, hogy azok ismeretének birtokában a betegségek lényegét jobban felderítsék és a kezelést célszerűbben alkalmazzák. Ezen a nyomon haladtak a későbbi göAz iskolái* jellemzése
